MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
Sz
szabadalmi oltalom
A szabadalmi oltalom feltételeit a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szabályozza. A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom jogosultja számára a termékek és technológiák piacán a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót, védettséget teremt. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. [Btk. 329/D. § (1) bekezdés]
szabadon bocsátás
A szabadságától megfosztott személy szabadságának visszaadása. [Btk. 175/A. § (1) bekezdés]
szabadságvesztés
Bűncselekményt elkövető és büntethető személy szabadságának elvonása bírói ítélettel. [Btk. 38. § (1) bekezdés 1. pont]
szabadságvesztés végrehajtása; befejezése
A szabadságvesztés végrehajtása büntetés-végrehajtási intézetekben történik, a tett súlyához és a tettes személyében rejlő körülményekhez képest három fokozatban, fegyházban, börtönben vagy fogházban. A szabadságvesztés a büntetés kitöltésével, vagy – ha a törvény a feltételes szabadságra bocsátást nem zárja ki, és az elítélt e kedvezményre érdemes – a feltételes szabadságra bocsátással fejeződik be. [Btk. 90. § a) pont, Btk. 245. § (1) bekezdés]
szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése
A két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a szabadságvesztés fele részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. [Btk. 90. §, Btk. 47/B. § (1) és (2) bek.]
szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény
Azok a cselekmények, amelyek miatt a Btk. szankciórendszere alapján szabadságvesztés (is) kiszabható. Néhány, kizárólag pénzbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény kivételével valamennyi deliktum ilyen. [Btk. 303. § (1) bek.]
szabálysértés
Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. A 2012. évi II. törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely
- a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és
- a törvényben meghatározott esetekben vagy ismételt elkövetés esetén a törvény
szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően rendeli el.
szabálysértési eljárás
A szabálysértések elbírálására szolgáló, a szabálysértési törvényben szabályozott eljárás. [Btk. 239. §]
szabálysértési hatóság
Szabálysértés miatt – ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik – a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el.
A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el.
A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a NAV szervei járnak el.
A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják az egészségügyi államigazgatási szerv; a fogyasztóvédelmi hatóság; a bányafelügyelet; a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv; a szociális hatóság.
A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást – az e törvényben meghatározott szabályok szerint – a járásbíróság bírálja el.
Elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést – az e törvényben meghatározott szabályok szerint – másodfokon a törvényszék bírálja el. [Btk. 235. § a) pont]
szabálysértési hatósági ügy
Azok az ügyek, amelyek a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartoznak. [Btk. 242/A. § (3) bekezdés, Btk. 242. § (2) bekezdés]
szabályszegés
Valamely normával való tudatos – vagy ha a gondatlanság is a felelősség alapja – gondatlanul történő szembehelyezkedés. A járványügyi szabályszegés kapcsán értelemszerűen csak jogszabály szándékos megszegése jöhet szóba. [Btk. 284. § (1), (2) és (3) bek.]
szakértő
Olyan, valamely szakkérdésben különleges ismeretekkel rendelkező személy, akit a büntetőeljárásba e minőségére tekintettel vonnak be, s akinek szakvéleménye bizonyítási eszköz. Általában a hatóság dönt a bevonásáról, igénybevétele azonban egyes esetekben kötelező. [Btk. 238. § (2) bekezdés a) pont]
szakképzettséget igénylő foglalkozás
Olyan foglalkozás, amely jogszabály által előírt képesítéshez kötött. [Btk. 56. § (1) bekezdés a) pont]
szaktanácsadó
A büntetőeljárási jogban szereplő személy. A nyomozás során szakértelmével a nyomozó hatóságot segíti a bizonyítékok összegyűjtése, rögzítése, értékelése során. Szaktanácsadóként vonják be például a revizort egy adott gazdasági folyamat értékelésekor, vagy a becsüst. Valamely ingóság minősítésre is kiható értékének a megállapításakor. Akit az eljárásba szaktanácsadóként bevontak, szakértőként nem vehető igénybe. [Btk. 238. § (2) bek. a) pont]
szállít
Személy- vagy árufuvarozás, általában járművekkel. [Btk. 175/B. § (1) bek., Btk. 264. § (2) bek.]
szállítási eszköz
Személy- vagy árufuvarozásra használt jármű. [Btk. 232. § (1) bek.]
számítástechnikai program
A számítástechnikai program olyan szellemi termék, amely a számítógépbe betáplált utasítások szervezett sorozata révén valamely feladatot old meg. [Btk. 300/E. § (1) és (2) bek., Btk. 313/D. §]
számítástechnikai rendszer működését akadályozza
Számítástechnikai rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége. Ennek akadályozása olyan magatartás, amely a rendeltetésszerű működést gátolja. Eredmény – például a működés leállása – nem szükséges hozzá. [Btk. 300/C. § (2) bek. b) pont, Btk. 300/C. § (3) bek. b) pont]
számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértése, kijátszása
Az e körbe tartozó elkövetési magatartásokat a 300/E. § részletezi. [Btk. 300/C. § (1) bek.]
számítástechnikai rendszer; védelmét szolgáló intézkedés
A számítástechnikai rendszerek védelmét különféle, erre a célra kifejlesztett programok, jelszavak, belépési kódok biztosítják. Ezek együtt képezik a rendszer védelmét szolgáló technikai intézkedéseket. [Btk. 178/A. § (1) bek. d) pont, Btk. 300/C. § (1) bek., Btk. 300/C. § (3) bek. a) pont, Btk. 300/F. § (3) bek.]
számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adat
Az adatok az információs és kommunikációs rendszerek olyan önálló elemei, amelyek révén információk nyerhetők. A tárolás, feldolgozás, kezelés, illetve továbbítás az adatok funkcionális formájuk szerinti csoportosítása. [Btk. 300/C. § (2) bek. a) pont]
számvitelről szóló törvény
A számvitel rendjének megsértése ún. „keretdiszpozíció”, melynek tartalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a törvény rendelkezései alapján kiadott jogszabályok töltik meg tartalommal. [Btk. 289. § (1) és (2) bek.]
szándékosság
A büntetőjogi értelemben használt „bűnösség” egyik formája. Szándékosan az cselekszik, aki magatartása következményeit kívánja (egyenes szándék – dolus directus) vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék – dolus eventuális). [Btk. 10. § (1) bek., Btk. 13. §]
személy elleni erőszak
A sértett testére történő, valamilyen fizikai erőfeszítéssel történő közvetlen vagy közvetett ráhatás, amely alkalmas a sértett akaratának megtörésére (vis absoluta) vagy hajlítására (vis cumpulsiva). A testre való közvetlen ráhatás megvalósulhat tettleges bántalmazásban, vagy a mozgás fizikai erővel történő korlátozásával, illetve bármilyen hasonló módon, míg a közvetett ráhatás esetében a közvetlen erőkifejtés valamely dologra irányul, és ez az erőszak áttevődik a dolog hatókörében levő személyre. [Btk. 343. § (2) bek. d) pont]
személy elleni erőszakos bűncselekmény
- A terrorcselekmény egyik tényállási eleme.
- Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazása tekintetében taxatív jelleggel felsorolt bűncselekmények. [Btk. 137. § 17. pont, Btk. 261. § (1) bek. c) pont, Btk. 261. § (9) bek. a) pont]
személyes használatra szolgáló mennyiség
A környezetkárosítás egyik alakzatának elkövetési tárgya az ózonréteget károsító anyag. Személyes használatra szolgáló mennyiségről akkor beszélhetünk, ha az elkövető az általános élettapasztalat szerint a mindennapi használat során szükséges mennyiségű anyagra fejti ki az elkövetési magatartást. [Btk. 280. § (2) bek.]
személyi hatály
Azt határozza meg, hogy a büntetőtörvény milyen személyi kör által elkövetett cselekmények esetén alkalmazandó. A magyar büntető törvény alkalmazandó a magyar állampolgár által elkövetett bűncselekményre attól függetlenül, hogy a bűncselekmény elkövetésére hol került sor. A törvény személyi hatálya bizonyos esetekben kiterjed a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekményekre is. [Btk. 3. § (1) bek., Btk. 4. § (1) bek.]
személyi szabadság
A személyes szabadsághoz való jog alapvető emberi jog, amitől a mozgásszabadság és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog elválaszthatatlan. A büntetőtörvény alkalmazása során a cselekvési szabadság részét képező részjogosultságok: a fizikai mozgás, a helyváltoztatás és tartózkodási hely megváltoztatásának szabadsága értendő rajta. [Btk. 175. § (1) bek., Btk. 228. § (1) bek.]
személyi szabadságától megfosztott személy
Olyan személy, aki egy másik személy magatartásának következtében, akaratával ellentétes módon nem rendelkezik személyi szabadsággal, így nem tud élni a mozgás, a helyváltoztatás és/vagy a tartózkodási hely megváltoztatásának szabadságával. [Btk. 175/B. § (2) bek. b) pont]
személyi szabadságtól megfosztás; fenntartása
Minden olyan cselekmény, amely alkalmas arra, hogy megszüntesse a mozgás, a helyváltoztatás és/vagy a tartózkodási hely szabad megválasztásának lehetőségét. Az így kialakult helyzetnek a fenntartása akkor állapítható meg, ha az elkövető annak ellenére nem fejt ki olyan magatartást, ami annak megszüntetését eredményezné, hogy arra lehetősége lenne. [Btk. 175. § (1) és (2) bek., Btk. 175/A. § (1) bek., Btk. 228. § (1) bek., Btk. 232. § (1) bek.]
személyi vagyont károsító vagyon elleni bűncselekmény
Olyan vagyon elleni bűncselekmény, amely egy adott természetes személy magántulajdonába tartozó dologra irányul. Amennyiben az elkövető a sértett hozzátartozója, az ilyen cselekmény kizárólag a sértett magánindítványára büntethető. [Btk. 331. §]
szeméremsértő módon
A szeméremsértés elkövetési módja, az elkövető a nemi szerveit a társadalmi erkölcsi szabályokkal és szokásokkal ellentétes módon, szándékosan és feltűnően látni engedi. [Btk. 208. §]
szervezet
Az emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció. Valamilyen cél elérése érdekében jön létre akkor, amikor a célt elérni kívánó személy egyéni lehetőségeit annak megvalósítása meghaladja. Alapvető jellemzője, hogy emberek együttműködésén alapszik, ezek a személyek a szervezeti cél megvalósítása érdekében a szervezeten belül, annak szabályai által meghatározottan végzik tevékenységüket. További jellemzője, hogy hosszabb időre szervezik, a rendelkezésre álló eszközeit a cél elérése érdekében mozgósítja, hierarchikus irányítási viszonyok épülnek ki benne. [Btk. 139/A. § (1) bek.]
szervezet vezetésében vesz részt
A szervezeten belül az irányító-ellenőrző funkciók gyakorlása, beletartozik a szervezet céljainak meghatározása, az ennek érdekében végrehajtandó feladatok kiosztása a szervezet tagjai részére, végrehajtásuk ellenőrzése. [Btk. 212/A. §]
szerzői mű
Az Szjt. szerint irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, különösen
- az irodalmi (például szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
- a nyilvánosan tartott beszéd,
- a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
- a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
- a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
- a rádió- és a televíziójáték,
- a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
- a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
- a fotóművészeti alkotás,
- a térképmű és más térképészeti alkotás,
- az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
- a műszaki létesítmény terve,
- az iparművészeti alkotás és annak terve,
- a jelmez- és díszletterv,
- az ipari tervezőművészeti alkotás,
- a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. [Btk. 329/A. § (1) bek., Btk. 329/C. §]
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
A szerzői jog védelemben részesíti azokat a (tipikusan) gazdasági teljesítményeket, amelyek nem művek létrehozásából, hanem egy már meglévő alkotás vagy egyéb anyagok közönséghez való közvetítéséből állnak. E körbe tartozik az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televíziószervezetek, a filmelőállítók (szomszédos jogok), továbbá az adatbázisok előállítóinak védelme. [Btk. 329/C. §]
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés
Az Szjt. szerint minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén – megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás – különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus – útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére. [Btk. 329/B. § (1) és (2) bek.]
szeszes italtól befolyásolt állapot
Az alkoholfogyasztás élettani hatása, amely károsítólag hat a járművezetési képességre azzal, hogy a morális, etikai gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti, a figyelő- és a fegyelmezőképesség pedig csökken. Ez az állapot a 0,8 g/l véralkohol-koncentráció fölött törvényszerűen jelentkezik, 0,51-0,8 g/l közötti véralkohol-koncentráció esetén orvostani szempontból az alkoholos befolyásoltság megállapítható, de az nem minden esetben hat hátrányosan a vezetési képességre. [Btk. 188. § (1) és (3) bek., Btk. 189. § (1) bek.]
szexuális termék
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint olyan, birtokba vehető, forgalomképes dolog, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen, amely nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve a – rendeltetése szerint – szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével. [Btk. 272. §]
színlelt szerződés, színlelt ügylet
A felek úgy tesznek szerződéses nyilatkozatot, hogy valós ügyletkötési akaratuk nincs, vagy az a kinyilvánítottól eltérően részben vagy egészben másra irányul. A színlelt szerződés semmis, ha pedig más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés szerint kell elbírálni. [Btk. 290. § (1) bek. b) pont, Btk. 299/B. § b) pont, Btk. 310/A. § (1) bek. b) pont]
(katonai) szolgálat
- Sorkatonai szolgálat: a Hvt. szerint a hadkötelezettség tekintetében a Honvédség szervezeteinél teljesített szolgálat, amelynek célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra, illetőleg a Honvédség védelmi képességének erősítése.
- Általános értelemben véve a szolgálati rendszer értendő alatta, amely célja a Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, valamint a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása. A szolgálati rendszer több elemből áll: ügyeleti szolgálat, készenléti szolgálat, azon belül fegyveres készenléti szolgálat (NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálat, nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálat, szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat) és egyéb készenléti szolgálat, őrszolgálat, katonai rendészeti szolgálat, futárszolgálat. [Btk. 354. § (2) bek. b) pont, Btk. 355. § (2) bek. c) pont, Btk. 357. § (2) bek. b) pont, Btk. 360. § (2) bek., Btk. 361. § (2) bek., Btk. 362. § (1) bek., Btk. 366. § (2) bek. b) pont]
szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezés
A szolgálati rend szerint az adott szolgálathoz tartozó feladatok, és azok végrehajtásának meghatározása. [Btk. 348. § (1) bek.]
szolgálat felhasználása
A szolgálatot ellátó katona a szolgálati helyzetből fakadó lehetőségeit kihasználva, a szolgálati rend rendeltetésével ellentétes módon cselekszik. [Btk. 343. § (2) bek. c) pont]
szolgálat teljesítése
Az adott szolgálathoz kapcsolódó feladatoknak a szolgálati rend szerinti végrehajtása. [Btk. 343. § (2) bek. c) pont, Btk. 355. § (1) bek. b) pont, Btk. 357. § (2) bek. a) pont, Btk. 362. § (1) bek.]
szolgálati feladat közös ellátása
Magyar katona és a szövetséges fegyveres erők katonája közösen hajt végre a katonai szolgálathoz kapcsolódó feladatot. [Btk. 122/A. § (1) bek.]
szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja
A zendülés tényállásszerű eredménye, akkor állapítható meg, ha az elkövetők magatartása legalább egy önálló katonai szervezet és nem csupán valamely kisebb alegység szolgálatának ellátására hat ki károsan. [Btk. 352. § (1) bek.]
szolgálati hatalom vagy helyzet
Az elöljárónak a függelmi viszonyból fakadó helyzete, amelyben az alárendeltekkel szemben parancsadási joga van. [Btk. 351. § (1) bek.]
szolgálati hely; önkényes elhagyása
Az a hely, ahol a katona elöljárói rendelkezés alapján tartózkodni köteles, illetve jogosult, ahol elöljáróinak rendelkezése alatt áll. Elhagyása akkor tekinthető önkényesnek, ha arra szabályszerű engedély hiányában kerül sor a katona részéről. [Btk. 343. § (1) bek., Btk. 345. § (1) bek., Btk. 365. § a) pont]
szolgálati kötelesség
A katonának a szolgálati rendből fakadó kötelezettsége. [Btk. 365. § e) pont]
szolgálati közeg
Azok a szolgálati személyek, akik feladataik ellátása érdekében jogosultak más katonának utasítást adni, s melyet azok végrehajtani kötelesek. [Btk. 355. § (1) bek. b) pont, Btk. 356. § (1) bek. b) pont]
szolgálati rend és fegyelem
A katonai bűncselekmények általános védett jogi tárgya. A szolgálati rend a különböző szintű jogszabályokban, szabályzatokban, intézkedésekben, rendelkezésekben, így különösen a szolgálati elöljáró parancsaiban foglalt normák és szabályok összessége, a büntetőjogilag katonának tekintendő személyeknek speciális jogokat biztosít és speciális kötelezettségekkel terheli őket. A szolgálati rend és fegyelem alapja a függelmi viszony, amely magában foglalja azt a követelményt, hogy a szolgálati felsőbbséggel szemben engedelmességet kell tanúsítani, a szolgálati tekintélyt tiszteletben kell tartani. [Btk. 352. § (1) bek., Btk. 357. § (1) bek., Btk. 361. § (1) bek. b) pont]
szolgálati viszony megszüntetése
Katonai büntetés, amelynek akkor van helye, ha az elkövető a szolgálatra méltatlanná vált, a cselekmény jellege és súlya miatt az elkövető a szolgálatban nem hagyható meg, de nem indokolt az addig elért katonai érdemeitől megfosztani. [Btk. 129/B. § (1) bek. b) pont, Btk. 132. §]
szövetséges állam
Olyan állam, amellyel Magyarország kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó nemzetközi szerződést kötött. [Btk. 148. §]
szövetséges fegyveres erő
A Hvt., illetve a Btk. értelmező rendelkezése szerint a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek. [Btk. 137. § 18. pont, Btk. 148. §, Btk. 154. § (1) bek.]
szövetséges fegyveres erő katonája
A szövetséges fegyveres erőben katonai szolgálatot teljesítő személy és a szövetséges fegyveres erő állama rendőrségének, illetőleg polgári védelmi szolgálatának tagja. [Btk. 122/A. § (1) és (2) bek., Btk. 122/A. § (2) bek.]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
