Az ügyész és a nyomozó hatóság a házkutatást halasztást nem tűrő esetben nyomban, a büntetőeljárást megindító határozat nélkül elvégezheti. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.

Olyan nyomozási cselekmény, amelyet a nyomozó hatóság határozat nélkül is elvégezhet. Az ügyész és a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket, amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult (őrizetbe vétel, házkutatás, motozás, lefoglalás, számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés) halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti, és bizonyítási cselekmények (szemle, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás) elvégzését rendelheti el. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni. [Be. 126. §, 149. §, 150. §, 151. §, 158/A. §, , 119. §, 121. §, 122. §]

Ha a magánvádló a személyes meghallgatáson vagy a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetőleg őt azért nem lehetett megidézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, úgy kell tekinteni, hogy a vádat elejtette.

A bírósági tárgyaláson nem szükséges minden határozat meghozatala érdekében tanácsülésre visszavonulni. A bíróság a jelenlévők által nem hallható módon is megvitathatja a döntésre váró kérdést, ha nem az ügy érdemében dönt.

Területi hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy adott törvény mely állam területén alkalmazható. A Be. területi hatálya kiterjed a Magyarországon elkövetett bűncselekmény valamennyi terheltjére.

A büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és magánszemélyek számára szóló időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni. A határidő tartamát a törvény vagy a hatóság állapítja meg.

Az egyes eljárási cselekmények elvégzésére naptárilag meghatározott időpont, melyet minden esetben a hatóság (a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság) állapít meg.

Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság intézkedéseit határozatba foglalja. Határozatban rendelkezik a kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bek.], a védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bek.], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bek.], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)–(4) bek.], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bek.], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának megállapításáról [105. § (6) bek.], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) – kivéve a testi kényszer alkalmazását (163. §) –, a határozat kijavításáról [169. § (5) bek.], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bek.], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bek.] határozatot hoz. Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.

A külön jogorvoslattal megtámadható határozatokat a jogorvoslat elbírálását vagy a jogorvoslati határidő jogorvoslat benyújtása nélküli leteltét, az egyéb határozatokat pedig a közlésüket követően az arra jogosult hatóságok jogosultak és kötelesek végrehajtani.

A hatáskör a különböző szinten szervezett hatóságok közötti ügyelosztást jelenti. („Milyen hatóság járjon el?” – kérdésre ad választ.) Fajtáit tekintve megkülönböztetünk általános és kiemelt első fokú hatáskört.

Abszolút eljárási szabálysértés, ennélfogva a másodfokú eljárás során az első fokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezi, ha az elsőfokú bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el.

Az ügyész és a nyomozó hatóság a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál, az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél – elháríthatatlan akadály kivételével – hatósági tanút alkalmazhat. Erre az érdekeltet figyelmeztetni kell.

A terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozó, a bíróság által a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt az eljárási cselekményeknél való megjelenés vagy a bizonyítás érdekében elrendelhető kényszerintézkedés. Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, így különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából, az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. Házi őrizet céljára a terhelt által életvitelszerűen használt lakást kell kijelölni.

A magánlakás sérthetetlenségének jogát érintő, bárkivel szemben, bármelyik hatóság által jogerős ítélet előtt elrendelhető kényszerintézkedés a bűncselekmény elkövetőjének kézrekerítése, a bűncselekmény nyomainak felderítése, illetőleg bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása érdekében.

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét (végzésével) helybenhagyja, ha

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát végzéssel helybenhagyja, ha:

A hatóság a súlyosabb kényszerintézkedés helyett azonos célból kisebb jogkorlátozást jelentő kényszerintézkedést is elrendelhet, amennyiben az arányosság elvének az is megfelel.

A bűncselekménnyel kapcsolatos emlékek, információk felidézésének egyik legjobb pszichológiai eszköze. Olyankor kerül rá sor, ha a terhelt és a tanú addigi kihallgatása után is szükség van arra, hogy a bűncselekmény helyszínén nyilatkozzanak, és mutassák meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását, a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság őket a bűncselekmény helyszínén hallgatja ki.