Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


Ö, Ő

önvádra kötelezés tilalma
Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. Ez a tilalom kiterjed arra is, hogy vallomást kikényszeríteni senkitől sem lehet.
A tanúvallomást megtagadhatja, aki magát (vagy hozzátartozóját) bűncselekmény elkövetésével vádolná; a terhelt pedig a vallomástételt bármikor megtagadhatja.
őrizetbe vétel
A büntetőeljárásban vagy azon kívül a törvényben meghatározott eljárási célokból alkalmazott, a személyi szabadságot korlátozó rövid tartamú kényszerintézkedés.
összbüntetési eljárás
Ha a terhelttel szemben több bíróság hozott jogerős döntést, és az azokban található szankciók a Btk. alapján összbüntetésbe foglalhatók, azonos hatáskörű bíróságok esetén a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság, egyébként a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróság (ha valamelyik ügyben nem tárgyi összefüggés miatt katonai tanács járt el, akkor a katonai tanács) a jogerős ítéleteket összbüntetésbe foglalja.
összefüggő ok
A revízió elvéhez kapcsolódik, a részleges revízió vádlottak számán alapuló esete alóli kivétel. Az összefüggő ok szabálya értelmében, amennyiben a másodfokú bíróság a fellebbezéssel érintett vádlottat felmenti, a bűncselekményének enyhébb minősítése folytán törvénysértőn súlyos büntetését, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedést enyhíti, vagy az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának rá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, akkor ugyanígy jár el a fellebbezéssel nem érintett vádlott tekintetében is, feltéve, hogy a vádlottak bűncselekménye, s az az ok, amely alapján a másodfokú bíróság a fentiek szerint dönt a fellebbezéssel érintett vádlott esetében, összefügg. (Így például abban az esetben, ha a vádlottak társtettesként követték el a vád tárgyává tett bűncselekményt, az egyik vádlottnál fennállt tévedésre alapított felmentő rendelkezés nem érinti a másik vádlottat, a bűncselekmény hiányára alapított felmentő rendelkezés azonban igen.)
Az előzőekből következően, az összefüggő ok szabálya kizárólag a vádlott javára alkalmazható.
Az összefüggő ok szabályának alkalmazása a részjogerő feloldásával jár (hiszen a fellebbezéssel nem érintett vádlott vonatkozásában az első fokú ügydöntő határozat már a fellebbezés elbírálását megelőzően jogerőre emelkedett).
öttagú tanács
Mind a helyi bíróság, mind a törvényszék elrendelheti, hogy az előtte folyó első fokú eljárásban az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló öttagú tanács tárgyalja. A helyi bíróság előtt erre akkor van lehetőség, ha ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. A törvényszék ezen kívül akkor is öttagú tanácsban járhat el, ha a bűncselekményre a törvény lehetővé teszi életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave