Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár

Z

zár alá vétel

A zár alá vétel (más elnevezéssel bűnügyi zárlat) a terhelttel szemben alkalmazható kényszerintézkedés, amellyel a bíróság a törvényben meghatározott anyagi követelések (vagyonelkobzás, illetve vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés, valamint polgári jogi igény) kielégítése végett a zár alá vett vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot felfüggeszti. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra (vagyonrészre, vagyontárgyra) is, amelyet nem a terhelt birtokol. E kényszerintézkedés során – a fenti anyagi követelések kielégítése végett – a terhelt zár alá vett vagyontárgyai feletti rendelkezési jogát a bíróság felfüggeszti, és haladéktalanul intézkedik a zár alá vétel közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A zár alá vétel megszüntetése feloldással történik, ha elrendelésének oka megszűnt, az eljárást vagyoni kötelezés nélkül fejezték be, avagy a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el és ezt az összeget letétbe helyezték.

[index]

zárt adatkezelés

A tanúvédelem első eszköze a tanú személyi adatainak zártan kezelése. Erre akkor kerülhet sor, ha hivatalból a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság elrendeli, vagy a tanú, illetve az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendelik. Ebben az esetben a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve kell kezelni. Ezeket az adatokat csak az ügyben eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság tekintheti meg. A zárt adatkezelés esetén:

az eljárást folytató bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé,
a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg,
a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.

A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.

Ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatai másként teljesíthetők, a feladat ellátásához szükséges személyi adatok zárt kezelését a bíróság, az ügyész, illetve a bíróság mellőzi. (Be. 96. §)

[index]

zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás

A bírósági eljárásban a tanács elnöke kérelemre vagy hivatalból elrendelheti a tanúnak vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását. Ebben az esetben a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A Be. felsorolja azokat az eseteket, amikor a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra sor kerülhet, s szabályozza azt is, hogy a két helyszínen kik lehetnek jelen.

[index]

zárt tárgyalás

A tárgyalás nyilvánossága a Be.-ben meghatározott esetekben korlátozható. Erről a bíróság indokolt végzésben dönt. A bíróság zárt tárgyalás elrendelése esetén is megengedheti a Be. szerint arra jogosultaknak, hogy a tárgyaláson részt vegyenek. Ilyenkor e személyeket a titoktartási kötelezettségükre figyelmeztetni kell. Lásd még: tárgyalás nyilvánossága.

[index]

Tartalomjegyzék

Büntetőjogi fogalomtár
Impresszum
Rövidítések jegyzéke
chevron_rightBüntetőjog
- A, Á
- B
- C
- CS
- D
- E, É
- F
- G
- Gy
- H
- I
- J
- K
- L
- M
- N
- Ny
- O, Ó
- Ö, Ő
- P
- R
- S
- Sz
- T
- U
- Ü
- V
- Z
chevron_rightBüntetőeljárás-jog
- A, Á
- B
- Cs
- D
- E, É
- F
- G, Gy
- H
- I, Í
- J
- K
- L
- M
- N
- Ny
- O, Ó
- Ö, Ő
- P
- R
- S
- Sz
- T
- U, Ú
- Ü, Ű
- V
- Z
Jogszabálymutató
Index

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

Jogtudomány

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero