Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog
Az üzemi tanács megalakítása
Tartalomjegyzék
- Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog
- Impresszum
- Előszó
- I. fejezet: A kollektív munkajog rendszere és célja
- II. fejezet: A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga
- 1. A vonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága
- 2. A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája, a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere
- 3. A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a kelet-közép-európai államokban
- 4. A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása
- 4.1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
- 4.2. Munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek
- 4.3. A szakszervezet a hatályos magyar szabályozásban
- 5. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei
- 6. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban
- 7. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén
- 7.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- 7.2. Közszolgálati országos, ágazati és területi, valamint munkahelyi érdekegyeztetés
- 7.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer
- 7.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) (területi, illetve helyi) Érdekegyeztetési Fórum
- 7.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF)
- 7.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. A vonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága
- III. fejezet: A kollektív szerződés
- 1. A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
- 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés
- 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai
- 4. A tarifaszerződés tartalma
- 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése
- 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban
- 7. A kollektív megállapodás, mint neokorporativizmus
- 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifa szerződéskötési rendszerről
- 9. Európai kollektív szerződés
- 10. Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a kelet-közép-európai régióban
- 11. A kollektív szerződés a magyar munkajogban
- 12. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
- 13. A kollektív szerződés az 1992-es Mt. szerint
- 13.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 13.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre
- 13.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése
- 13.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése
- 13.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége
- 13.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma
- 13.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 14. A kollektív szerződés a közszolgálat területén
- A témához tartozó források és irodalom
- IV. fejezet: A kollektív munkaügyi viták rendezése
- 1. A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- 2. A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban
- 3. A bírósági eljárás
- 4. Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére
- 5. A kollektív munkaügyi viták rendezése a kelet-közép-európai régió posztkommunista államaiban
- 6. A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- V. fejezet: A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései
- 1. A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- 1.1. Fogalmak meghatározása
- 1.2. A sztrájk és a kizárás formái
- 1.3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága
- 1.4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai – a jogszerűség megítélésének kérdése
- 1.5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása
- 1.6. Összegző értékelés a magyar kodifikáció számára
- 2. A munkaküzdelem joga a kelet-közép-európai régióban
- 3. A munkabeszüntetés és a munkáskizárás a magyar jogban
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- VI. fejezet: Üzemi alkotmányjog: Üzemi tanács – üzemi megállapodás
- 1. Az üzemi tanács rendszer a nyugat-európai államokban. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemi tanács rendszer lényege
- 2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemi tanács rendszer
- 2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere
- 2.2. Az üzemi tanács működése
- 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői
- 2.4. Az üzemi tanács tagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége
- 2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint
- 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség
- 2.7. Svéd üzemi tanácsi rendszer
- 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai
- 3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek
- 4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemi tanács rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 4.1.1. A személyzeti képviseleti rendszer
- 4.1.2. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai
- 4.1.3. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai
- 4.1.4. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés)
- 4.1.5. A közös üzemi tanács
- 4.1.1. A személyzeti képviseleti rendszer
- 4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer
- 4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer
- 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer
- 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja
- 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében
- 7. A nyugat-európai üzemi tanács rendszerek összegző áttekintése
- 8. Az európai üzemi tanács
- 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása
- 10. Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a kelet-közép-európai államokban
- 11. Az üzemi tanács rendszer kiépítése Magyarországon
- 11.1. Az üzemi tanács hatásköre
- 11.2. Az üzemi tanács hatáskörének alakulása a munkatörvénykönyvi kodifikációk során
- 11.3. Az üzemi tanács általunk javasolt hatáskörrendezése
- 11.4. Üzemi tanács választás
- 11.5. Az üzemi tanács szervezete
- 11.6. Az üzemi tanács és tagjának visszahívása
- 11.7. Az üzemi tanács működése
- 11.8. Az üzemi megállapodás-kötés lehetséges gyakorlata
- 11.1. Az üzemi tanács hatásköre
- 12. A közszolgálati tanács intézménye
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. Az üzemi tanács rendszer a nyugat-európai államokban. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemi tanács rendszer lényege
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 619 0
A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában. A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán. Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt. Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.
Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero