Tartalomjegyzék

• DZSUNGEL VAGY ESŐERDŐ? Az üzleti kapcsolatok hálójában
• Impresszum
• chevron_rightI. Előszó
  • chevron_rightAz Industrial Marketing and Purchasing Group: Egy tudományos megközelítés története
    • Az üzleti kapcsolatok mint beruházások
    • Az üzleti kapcsolatok mint erőforrásbeli és technológiai érintkezési felületek
    • Az üzleti kapcsolatok mint szervezeti keretek
    • Az üzleti kapcsolatok és az üzleti világ
    • Felhasznált irodalom
  • Előszó
  • Szerkesztői előszó
• chevron_rightII. Bevezetés
  • chevron_rightKapcsolatok, hálózatok: Az üzleti világ valósága
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az első IMP-kutatás
    • chevron_right3. Az interakciós modell
      • chevron_right3.1. Az interakciós folyamat
        • 3.1.1. Az események
        • 3.1.2. Hosszú távú kapcsolódások
      • chevron_right3.2. Az interakciós folyamat résztvevői
        • 3.2.1. Technológia
        • 3.2.2. A vállalat mérete, szervezeti felépítése és stratégiája
        • 3.2.3. Szervezeti tapasztalat
        • 3.2.4. Érintett személyek
      • chevron_right3.3. A környezet, amelyben az interakciós folyamat zajlik
        • 3.3.1. Piaci szerkezet
        • 3.3.2. Változások
        • 3.3.3. Nemzetköziesedés
        • 3.3.4. Termelési láncban elfoglalt hely
        • 3.3.5. Társadalmi berendezkedés
      • chevron_right3.4. Az interakciós folyamatot korábban és jelenleg befolyásoló légkör (atmoszféra)
        • 3.4.1. Gazdasági (költség-haszon) dimenzió
        • 3.4.2. Ellenőrzési (befolyásolási) dimenzió
    • chevron_right4. Az interakciós modell gyakorlati felhasználhatósága
      • 4.1. Marketingmenedzsment
      • 4.2. Beszerzési és ellátásilánc-menedzsment
    • chevron_right5. Az üzleti kapcsolat fogalma
      • chevron_right5.1. A kapcsolat tartalma (szubsztanciája)
        • 5.1.1. Tevékenységréteg
        • 5.1.2. Erőforrásréteg
        • 5.1.3. A szereplők (aktorok) rétege
        • 5.1.4. Az egyes rétegek közötti kapcsolat
    • chevron_right6. A kapcsolat hatóköre (azaz a kapcsolat működési szintjei)
      • 6.1. A kapcsolat működésének vállalati (egyedi) szintje
      • 6.2. A kapcsolat működésének kapcsolati (páros) szintje
      • 6.3. A kapcsolat működésének hálózati (többes) szintje
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIII. Egy más megközelítés. Elméleti és szemléleti alapok
  • chevron_rightInterakció, kapcsolatok és hálózatok az üzleti piacokon: Egy új, dinamikus megközelítés
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az interakciós megközelítés
    • 3. A versenyképesség interakciós megközelítése
    • 4. Interakció és kapcsolati stratégia
    • 5. Kapcsolatfejlesztés és beruházás
    • 6. Vevőportfóliók
    • 7. Szervezeti fejlődés és kötelékek
    • chevron_right8. Hálózatok és hálózatmenedzsment
      • 8.1. A hálózati pozíció elemzése
    • chevron_right9. A versenyképesség interakciós és hálózati megközelítése: Az integráció
      • 9.1. Versenyképesség és a vevőkkel történő interakció
      • 9.2. Versenyképesség és interakciós stratégiák
      • 9.3. Versenyképesség a szervezetfejlesztésen keresztül
      • 9.4. Versenyképesség a vevőportfólió fejlesztése által
      • 9.5. Versenyképesség a szervezetek közötti személyes kapcsolatok révén
      • 9.6. Versenyképesség a hálózat mobilizálása révén
    • 10. Következtetések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightSzervezetközi kapcsolatok és hálózatok – Áttekintés
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. Interakciók, kapcsolatok és hálózatok
    • 3. A szervezetközi együttműködés elemzésének szintjei
    • 4. Az elemzés menedzsment alapján megkülönböztetett eltérő szintjei
    • chevron_right5. Az interakciók, kapcsolatok és hálózatok által teremtett érték
      • 5.1. Értékteremtés diadikus szinten
      • 5.2. Értékteremtés a portfólióban
      • 5.3. Értékteremtés a hálókban
      • 5.4. Értékteremtés a hálózatokban
      • 5.5. A humán tényező
    • 6. A javasolt gondolati keret
    • 7. A folyóirat e különszámában megjelenő cikkek legfőbb eredményei
    • 8. További kutatási kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightAz üzleti interakció elemzése
    • Összefoglalás
    • 1. Az üzleti interakció jelenségének értelmezése
    • 2. Az interakció empirikus megközelítése
    • 3. Az interakció kezdeti konceptualizálása
    • 4. Az ARA-modell
    • 5. Interakció és fejlődés
    • 6. Interakció és idő
    • chevron_right7. Interakció és térbeliség
      • 7.1. Térbeliség és rutin az interakcióban
    • chevron_right8. Az interakció folyamatának modellje
      • 8.1. Interakció, tevékenységek és idő
      • 8.2. Interakció, tevékenységek és térbeliség
      • 8.3. Interakció, erőforrások és idő
      • 8.4. Interakció, erőforrások és térbeliség
      • 8.5. Interakció, szereplők és térbeliség
      • 8.6. Interakció, szereplők és idő
    • 9. Konklúzió
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightÚtfüggőség: A technológiai fejlődés korlátozója vagy előmozdítója?
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. „Merevséggel” és „változatossággal” teli interakciós világ
    • 3. Interakciók és beágyazódott erőforrások
    • 4. Vétel, eladás és termékek
    • 5. Előállítás, felhasználás és képességek
    • 6. Együttműködések és üzleti egységek
    • 7. Hálózati működés és üzleti kapcsolatok
    • 8. Gyakorlati példa az interakciókra és a beágyazódott erőforrások cseréjére: Az IKEA „zöld” katalóguspapír iránti igénye
    • 9. Az útfüggőségben rejlő lehetőségek kihasználása
    • 10. Az útfüggőség mint lehetőség – Hogyan kezeljük a súrlódásokat?
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIV. Üzleti kapcsolatok
  • chevron_rightGondolatok a szervezeti képességek Ford-modellje kapcsán
    • Összefoglalás
    • 1. A Ford-modell
    • chevron_right2. Modellkritika
      • 2.1. Projektmarketing-aspektusok
      • 2.2. Kompetenciamarketing
      • 2.3. Fázisspecifikus megközelítés
    • 3. A szolgáltatásmarketingre vonatkozó tanulságok
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA vevő-beszállító kapcsolatok fejlődése a szervezetközi piacon
    • Összefoglalás
    • chevron_right1. Elméleti alapok
      • chevron_right1.1. Az interakciós modellen alapuló megközelítés
        • 1.1.1. A kapcsolatok természete
        • 1.1.2. A kapcsolat egésze és az egyedi epizódok
      • chevron_right1.2. A megrendelő-beszállító kapcsolatok fejlődése
        • 1.2.1. Első szakasz: A kapcsolatot megelőző állapot
        • 1.2.2. Második szakasz: A kapcsolat korai szakasza
        • 1.2.3. Harmadik szakasz: A fejlődés szakasza
        • 1.2.4. Negyedik szakasz: A hosszú távú együttműködés állapota
        • 1.2.5. Ötödik szakasz: A végső stádium
    • chevron_right2. Következtetések a marketing számára
      • chevron_right2.1. A kapcsolatok létrehozása
        • 2.1.1. Piacelemzés
        • 2.1.2. A kapcsolatok fejlesztése
        • 2.1.3. A kapcsolatok fenntartása
    • 3. Záró észrevételek
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightMiként megy végbe a vállalatok közötti interakció?
    • 1. Bevezetés
    • 2. Kiindulópont
    • 3. Képesség
    • 4. Kölcsönösség
    • 5. Partikularitás
    • 6. Inkonzisztencia
    • 7. Az egyes jellemzők közötti kapcsolat: Az interakció dinamikus jellege
    • 8. Megállapításaink néhány menedzsmentkövetkezménye
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightDiadikus üzleti kapcsolatok az üzleti hálózat kontextusában
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. A vállalat környezete
    • chevron_right3. Üzleti hálózatok és diadikus üzleti kapcsolatok
      • 3.1. Üzleti hálózatok
      • chevron_right3.2. Vállalatok az üzleti hálózatokban
        • 3.2.1. Hálózati kontextus és környezet
    • chevron_right4. Két esettanulmány az üzleti hálózatok működéséről
      • 4.1. Egy új fűrészgép kifejlesztésének esete
      • 4.2. Danprint
      • 4.3. Néhány észrevétel
    • chevron_right5. A diadikus üzleti kapcsolatok beágyazottságának kontextusát megragadó fogalmak
      • 5.1. Olyan konstrukciók, melyek a központi kapcsolat összekapcsolódását ragadják meg
      • 5.2. További hálózati konstrukciók: Az üzleti kapcsolatok eredményei a saját és az alternatívák összehasonlítási szintjei mellett
      • 5.3. A vázolt konstrukciók kapcsolata a kooperációval és az elkötelezettséggel
      • 5.4. A tartalmi érvényesség vizsgálata
    • chevron_right6. Kitekintés további kutatásokra
      • chevron_right6.1. Elméletalkotás és tesztelés mint további kutatási irány
        • 6.1.1. Irányított esettanulmányok
        • 6.1.2. Kulcsinformátorok és a strukturális egyenletmodellezésének módszere
      • chevron_right6.2. A gyakorlati alkalmazással összefüggő kutatási irány
        • 6.2.1. Az üzleti hálózatok elemzése
        • 6.2.2. Az üzleti hálózatok kiépítése
    • 7. Konklúzió
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightV. Üzleti hálózatok
  • chevron_rightA vállalatok nem magányos szigetek: Az üzleti stratégia hálózati fogalma
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az üzleti stratégia fogalma
    • 3. A szervezet és a környezet kapcsolatának hálózati modellje
    • 4. A szervezeti határok
    • 5. Szervezeti hatékonyság
    • 6. A szervezet hatékonyságának menedzselése
    • 7. Záró megjegyzések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightHogyan kellene együttműködniük az üzleti hálózatok szereplőinek?
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Mi a hálózat?
      • 2.1. Az üzleti kapcsolatok létezése
      • 2.2. Az üzleti kapcsolatok közötti összeköttetések létezése
    • chevron_right3. Vállalatvezetői kérdések az üzleti kapcsolatokról és a hálózatokról
      • 3.1. Milyen sajátos lehetőségeket és korlátokat jelent a hálózat egy vállalat számára?
      • 3.2. Milyen kölcsönhatás mutatható ki mások befolyásolása és az általuk való befolyásoltság között?
      • 3.3. Hogyan irányíthatja a vállalat a hálózatot, és ez milyen hatással van a hálózatra és a vállalatra?
    • chevron_right4. Lehetőségek és korlátok a hálózatban: A hálózat első paradoxona
      • 4.1. A hálózat első paradoxona és az üzleti világ
      • 4.2. A hálózat első paradoxonának szemléltetése
      • 4.3. A hálózat első paradoxonának menedzsmentkövetkezményei
    • chevron_right5. Befolyást gyakorolni és befolyásolva lenni: A hálózat második paradoxona
      • 5.1. A hálózat második paradoxona és az üzleti világ
      • 5.2. A hálózat második paradoxonának szemléltetése
      • 5.3. A hálózat második paradoxonának menedzsmentkövetkezményei
    • chevron_right6. Az irányítás és az irányíthatatlanság képessége: A hálózat harmadik paradoxona
      • 6.1. A hálózat harmadik paradoxona és az üzleti világ
      • 6.2. A hálózat harmadik paradoxonának szemléltetése
      • 6.3. A hálózat harmadik paradoxonának menedzsmentkövetkezményei
    • chevron_right7. Hogyan kellene együttműködniük az üzleti hálózat szereplőinek?
      • 7.1. Lehetőségek és veszélyek
      • 7.2. Befolyást gyakorolni és befolyásolva lenni
      • 7.3. Irányítás a hálózatban
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVI. A beszállítói kapcsolatok menedzsmentje
  • chevron_rightA beszállítókkal létesített kapcsolatok menedzsmentje: A szervezetek közötti érintkezési felületek kezelése
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az alapvető cél
    • 3. Érintkezési felületek a kapcsolatban: Középpontban az erőforrások
    • chevron_right4. Az SB Acélművek esete
      • 4.1. A standardizált interfész típusa
      • 4.2. A specifikált interfész típusa
      • 4.3. A fordító interfész típusa
      • 4.4. Az interaktív interfész típusa
    • chevron_right5. A különböző interfésztípusok használatának következményei: A vevő nézőpontja
      • 5.1. Termelékenység
      • 5.2. Innovativitás
      • 5.3. Erőforrás-követelmények a vevői oldalon
    • chevron_right6. Következtetések
      • 6.1. Vezetői következtetések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA beszállítói kapcsolatok kiaknázása
    • Összefoglalás
    • 1. A változó beszállítói oldal az üzletben
    • chevron_right2. Birkózzunk meg a beszállítói kapcsolatokkal!
      • 2.1. A beszállítói kapcsolatok gazdaságtana
      • 2.2. Magatartás a beszállítói kapcsolatokban
      • 2.3. Erős és gyenge érintettségű kapcsolatok
    • chevron_right3. A kapcsolati magatartások változatossága
      • chevron_right3.1. A kapcsolatban való érintettség és az üzlet pénzbeli nagysága
        • 3.1.1. Az érintettség és a kapcsolat folytonossága
        • 3.1.2. Az érintettség és a beszerzési politika
    • chevron_right4. Irányítás a kapcsolatokban
      • 4.1. Vezetői következtetések – A beszállítói kapcsolatok legjobb kiaknázása
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA beszállítói kapcsolatok funkciói és ezek hatása a kapcsolat minőségére
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A modell
      • chevron_right2.1. A kapcsolat minősége
        • 2.1.1. Elkötelezettség
        • 2.1.2. Bizalom
        • 2.1.3. Ügyfél-elégedettség
      • 2.2. A beszállítói kapcsolatok közvetlen funkciói
      • 2.3. A beszállítói kapcsolatok közvetett funkciói
      • 2.4. A kapcsolati funkciók hatása a kapcsolat minőségére
    • chevron_right3. Empirikus vizsgálat
      • 3.1. Adatgyűjtés és mintavétel
      • 3.2. Mérések
      • 3.3. A hipotézisek vizsgálata
    • 4. Tárgyalás
    • 5. Menedzseri vonatkozások
    • chevron_rightFüggelék
      • A. Függelék
      • B. Függelék
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVII. Menedzsment az üzleti hálózatban
  • chevron_rightMi a sikeres kapcsolatmenedzsment kulcsa: A kapcsolati portfóliók és a hálózatok?
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. Kapcsolatmenedzsment
    • chevron_right3. Áttekintés a kapcsolat értékelésének portfóliómodelljeiről
      • 3.1. Bevezetés
    • 4. A vásárlók profitabilitása
    • 5. Összefoglalás
    • 6. Elmozdulás az egyedi kapcsolati portfólióktól a hálózatok irányába
    • chevron_right7. Menedzsmentkövetkezmények
      • 7.1. Versenyelőny
      • 7.2. A kapcsolati portfólió elemzésének operatív feltételei
      • 7.3. Választás az alkalmazható modellek és az elemzési dimenziók közül
      • 7.4. A kapcsolatmenedzsment folyamata
    • 8. Konklúzió
    • 9. További kutatási irányok
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA projektmarketing és a megoldásmarketing tágabb megközelítése
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. A projektmarketing építőkövei
    • 3. Projektek, rendszerek és megoldások
    • chevron_right4. A megoldásmarketing kihívásai
      • 4.1. A vállalat orientációjában történő változás
      • 4.2. Az új képességek és a szakértelem szükségessége
      • 4.3. A szervezeten belüli struktúra és folyamatok átalakítása
      • 4.4. Az átalakítási folyamatok szervezeten belüli alkalmazása
    • 5. Projektmarketing és megoldásmarketing: Közelítő nézőpontok
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightMenedzsment a komplex üzleti hálózatokban
    • Összefoglalás
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az üzleti kapcsolatok típusai
    • 3. Hálózatok menedzselése vagy menedzselődés a hálózatokban?
    • chevron_right4. A kapcsolat- és a hálózatmenedzsment alkotóelemei
      • 4.1. Kapcsolatspecifikus feladatok
      • 4.2. Keresztfunkciójú kapcsolatok
    • 5. Összefoglalás és következetések
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightVIII. Glosszárium
  • Glosszárium
  • A glosszáriumban szereplő fogalmak magyar–angol szószedete
  • A glosszáriumban szereplő fogalmak angol–magyar szószedete
  • A szerkesztőkről

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//