Tartalomjegyzék

• Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. fejezet: A kollektív munkajog rendszere és célja
  • 1. A munkaügyi kapcsolatok
  • chevron_right2. A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban
    • 2.1. A kollektív munkajog és rendszerének kialakulása
    • 2.2. A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban
  • 3. A kollektív munkajog rendszere az 1992-ben elfogadott magyar munkajogi szabályozásban
  • 4. A kollektív munkajog szabályozásának célja
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightII. fejezet: A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga
  • 1. A vonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága
  • 2. A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája, a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere
  • 3. A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a kelet-közép-európai államokban
  • chevron_right4. A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása
    • chevron_right4.1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
      • 4.1.1. Szakszervezetek érdek-képviseleti és érdekvédelmi jogosítványai
      • chevron_right4.1.2. A szakszervezeti választási és tárgyalási jogosultsági rendszer
        • 4.1.2.1. A szakszervezeti választás szabályozásával kapcsolatos korábbi viták
        • 4.1.2.2. A mai hatályos szabályozás
      • 4.1.3. Az országos reprezentativitás megállapításának problémája
    • 4.2. Munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek
    • 4.3. A szakszervezet a hatályos magyar szabályozásban
  • chevron_right5. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei
    • 5.1. Közalkalmazotti szakszervezet
    • 5.2. Közszolgálati szakszervezet
  • chevron_right6. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban
    • 6.1. Az országos érdekegyeztetés 1992 és 2008 között
    • 6.2. Az országos érdekegyeztetés az OÉTtv. elfogadása után
    • 6.3. Az országos érdekegyeztetés a ma hatályos NGTTtv. alapján
    • 6.4. Az ágazati és a területi érdekegyeztetés
  • chevron_right7. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén
    • 7.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
    • chevron_right7.2. Közszolgálati országos, ágazati és területi, valamint munkahelyi érdekegyeztetés
      • 7.2.1. A korábbi Országos Közszolgálati Hivatalnoki Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)
      • 7.2.2. A korábbi ágazati közszolgálati érdekegyeztetés
    • chevron_right7.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer
      • 7.3.1. Közalkalmazottak Országos Érdekegyeztető Tanácsa, illetve Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (KOMT)
      • 7.3.2. Közalkalmazotti Országos Ágazati (alágazati) Érdekegyeztetési Fórum (bizottsága)
    • 7.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) (területi, illetve helyi) Érdekegyeztetési Fórum
    • 7.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF)
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightIII. fejezet: A kollektív szerződés
  • chevron_right1. A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
    • 1.1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma
    • chevron_right1.2. A kollektív (tarifa) szerződés jogdogmatikai fogalma
      • 1.2.1. A kollektív szerződés normatív tartalma
      • 1.2.2. A kollektív szerződés kötelmi tartalma
  • 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés
  • 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai
  • 4. A tarifaszerződés tartalma
  • 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése
  • 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban
  • 7. A kollektív megállapodás, mint neokorporativizmus
  • 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifa szerződéskötési rendszerről
  • 9. Európai kollektív szerződés
  • 10. Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a kelet-közép-európai régióban
  • chevron_right11. A kollektív szerződés a magyar munkajogban
    • 11.1. Előzmények
    • 11.2. A szerződéskötő felek legitimációja
    • 11.3. Általános szerződési feltétel vs. kollektív szerződés
    • 11.4. A szerződésszegés jogkövetkezményei
    • 11.5. Összegző gondolatok
  • 12. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
  • chevron_right13. A kollektív szerződés az 1992-es Mt. szerint
    • 13.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
    • 13.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre
    • 13.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése
    • 13.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése
    • 13.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége
    • 13.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma
  • 14. A kollektív szerződés a közszolgálat területén
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightIV. fejezet: A kollektív munkaügyi viták rendezése
  • 1. A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
  • chevron_right2. A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban
    • 2.1. Általános kitekintés
    • chevron_right2.2. A kevésbé kötött liberális rendszerek
      • 2.2.1. Németország
      • 2.2.2. A Dán Királyság
      • 2.2.3. Olaszország
      • 2.2.4. Közös vonások
    • chevron_right2.3. A kevésbé liberális kötött rendszerek
      • 2.3.1. Belgium
      • 2.3.2. A francia jogi megoldás
      • 2.3.3. A luxemburgi és a holland szabályozás
      • 2.3.4. A görögországi szabályozás
      • 2.3.5. Közös vonások
    • 2.4. A „köztes” rendszerek
  • chevron_right3. A bírósági eljárás
    • 3.1. A jogi és érdekvita szerinti megkülönböztetést figyelembe vevő országok
    • 3.2. A bírósági út igénybevételét alig megkötő országok
    • 3.3. Kötelező bírósági egyeztetés
  • 4. Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére
  • 5. A kollektív munkaügyi viták rendezése a kelet-közép-európai régió posztkommunista államaiban
  • chevron_right6. A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése
    • chevron_right6.1. A gazdasági munka világában
      • 6.1.1. Az 1992-es Munka Törvénykönyv keretei
      • 6.1.2. Az Mt. által adott szabályozási keretek
    • 6.2. Közszolgálati érdekvita
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightV. fejezet: A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései
  • chevron_right1. A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
    • chevron_right1.1. Fogalmak meghatározása
      • 1.1.1. A sztrájk fogalma
      • 1.1.2. A kizárás
      • 1.1.3. A bojkott
    • chevron_right1.2. A sztrájk és a kizárás formái
      • 1.2.1. A sztrájk formái
      • 1.2.2. A kizárás formái
    • 1.3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága
    • 1.4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai – a jogszerűség megítélésének kérdése
    • chevron_right1.5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása
      • 1.5.1. A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződésre és a munkaviszonyra
      • 1.5.2. A sztrájk kihatása a társadalombiztosítási szolgáltatásokra
      • 1.5.3. A jogellenes munkaküzdelem szankciói
    • 1.6. Összegző értékelés a magyar kodifikáció számára
  • 2. A munkaküzdelem joga a kelet-közép-európai régióban
  • chevron_right3. A munkabeszüntetés és a munkáskizárás a magyar jogban
    • 3.1. A sztrájkjog
    • 3.2. A kizárás (lock out, illetve Aussperrung)
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightVI. fejezet: Üzemi alkotmányjog: Üzemi tanács – üzemi megállapodás
  • 1. Az üzemi tanács rendszer a nyugat-európai államokban. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemi tanács rendszer lényege
  • chevron_right2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemi tanács rendszer
    • chevron_right2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere
      • 2.1.1. Az üzemi tanács megalakítása
      • chevron_right2.1.2. Az üzemi tanács szervezete
        • 2.1.2.1. Az üzemi tanács elnöke, helyettese és titkára
        • 2.1.2.2. Az üzemi bizottság
        • 2.1.2.3. Az egyéb bizottságok
        • 2.1.2.4. Az üzemi gyűlés
        • 2.1.2.5. Ifjúsági képviselet
        • 2.1.2.6. Közös üzemi tanács
    • chevron_right2.2. Az üzemi tanács működése
      • 2.2.1. Az ügyviteli rend
      • 2.2.2. Az üzemi tanács ülései és határozatai
    • 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői
    • chevron_right2.4. Az üzemi tanács tagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége
      • 2.4.1. A tanács tag jogállása és státusvédelme
      • 2.4.2. Munkaidő-kedvezmény, munkavégzés alóli mentesítés
      • 2.4.3. Az üzemi tanácsnak a vállalatvezetésben való részvételi jogai a német–osztrák jog szerint
      • 2.4.4. Az üzemi tanács valódi döntési jogköre
    • chevron_right2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint
      • 2.5.1. Egyetértési, együttes döntési jog
      • 2.5.2. Az állásfoglalási jogosultságok
      • 2.5.3. A felvilágosítás és információ iránti jog
      • 2.5.4. Véleményezési, ajánlási, felülvizsgálati és információszerzési jog
    • 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség
    • 2.7. Svéd üzemi tanácsi rendszer
    • 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai
  • chevron_right3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek
    • chevron_right3.1. A belga üzemi tanácsi rendszer
      • 3.1.1. Jogi szabályozottság és felépítés
      • 3.1.2. Az üzemi tanács jogosítványai
    • chevron_right3.2. A francia üzemi tanácsi rendszer
      • 3.2.1. Általános jellemzés
      • 3.2.2. A személyzeti képviselet
      • 3.2.3. Az üzemi tanács
      • 3.2.4. A vállalati szakszervezeti szekció
    • 3.3. A görög, a svájci és a finn üzemi tanácsi rendszer
    • 3.4. E típus rendszereinek közös jellemzői
  • chevron_right4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemi tanács rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel
    • chevron_right4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
      • 4.1.1. A személyzeti képviseleti rendszer
      • 4.1.2. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai
      • 4.1.3. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai
      • 4.1.4. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés)
      • 4.1.5. A közös üzemi tanács
    • chevron_right4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer
      • 4.2.1. A paritásos bizottságok
      • 4.2.2. Az üzemi tanácsok
      • 4.2.3. Az üzembiztonsági rendszer
      • 4.2.4. A dán üzemi képviseleti rendszer rövid értékelése
    • chevron_right4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer
      • 4.3.1. Az üzemi bizottság
      • 4.3.2. Az üzemi tanács
    • 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer
    • 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői
  • 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja
  • 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében
  • 7. A nyugat-európai üzemi tanács rendszerek összegző áttekintése
  • chevron_right8. Az európai üzemi tanács
    • 8.1. Az európai üzemi tanács szervezete és működése
    • 8.2. A tájékoztatás és a konzultáció más eljárásai
    • 8.3. Az új szabályozás és gyakorlati átültetésének problémái
  • 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása
  • 10. Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a kelet-közép-európai államokban
  • chevron_right11. Az üzemi tanács rendszer kiépítése Magyarországon
    • 11.1. Az üzemi tanács hatásköre
    • 11.2. Az üzemi tanács hatáskörének alakulása a munkatörvénykönyvi kodifikációk során
    • 11.3. Az üzemi tanács általunk javasolt hatáskörrendezése
    • 11.4. Üzemi tanács választás
    • 11.5. Az üzemi tanács szervezete
    • 11.6. Az üzemi tanács és tagjának visszahívása
    • 11.7. Az üzemi tanács működése
    • 11.8. Az üzemi megállapodás-kötés lehetséges gyakorlata
  • chevron_right12. A közszolgálati tanács intézménye
    • 12.1. A közalkalmazotti tanács
    • 12.2. Közszolgálati tisztségviselői intézményi tanács
    • 12.3. Európai közszolgálati/közalkalmazotti tanács
  • A témához tartozó források és irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//