Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


Előszó

A XIX. század végének és a XX. század elejének jogtudományában a jog szociológiai jellegű vizsgálata különösen a munkavégzéssel összefüggő jogviszonyok vonatkozásában előtérbe került. Szabadfalvi József a „Kísérlet az ’Új magyar jogfilozófia’ megteremtésére a XX. század első felében” című monográfiájában (Gondolat Kiadó, 2015, 29–36. o.) mutatja ki, hogy a kontinentális európai magánjogi gondolkodás életre hívta a jogszociológiai iskolát, amelynek a legbefolyásosabb külföldi – mindenekelőtt német – képviselői a munka jogviszonyainak kérdéskörével is foglalkoztak – így Hugo Sinzheimer, Philipp Lotmar, Eugen Ehrlich, Hermann Kantorowicz –, a munka világára is kiterjesztve a gyengébbek védelmére vonatkozó jogot. Ennek kapcsán nemcsak a munkáltató és a munkavállaló között létesülő és az előbbinek a javára, az utóbbinak pedig a hátrányára megjelenő alá-fölérendeltséget tükröző individuális munkajogviszonyt vizsgálták, hanem a munkavállalói érdekvédelmi szervezeteknek a munkáltatóval, valamint azok képviselőivel létesülő ún. kollektív munkajogát is. Magyarországon ezek közé tartozott többek között Pollák Illés, Meszlényi Artúr, Ágoston Péter, Szirtes Artúr és Papp Péter. (Lásd bővebben Berke Gyula: A kollektív szerződés a magyar munkajogban, Pécsi Munkajogi Közlemények, Monográfiák 2., Utilitates Bt. Kiadó, 2015, 21–56. o., vö. Bankó Zoltán habilitációs előadásán elhangzottak, Pécs, 2015. március 6.) Valamennyien példaképként kezelték az akkor még csak javaslati formában létezett svájci Kötelmi Törvényt, az Obligationsgesets-et, amely a munkaszerződés (Arbeitsvertrag) mellett a kollektív szerződést (Gesammstarbeitsvertrag) is szabályozta.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave