Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


A tarifaszerződés tartalma

Valamennyi itt tárgyalt ország tarifatörvénye keretjellegűen előírja azokat a főbb tárgyköröket, amelyeket a munkaviszonnyal kapcsolatban a tarifaszerződésnek tartalmaznia kell. Az idevonatkozóan megadott szempontok az egyik állam tarifatörvényében részletesebben körül vannak írva, míg a másikéban kevésbé. Minthogy azonban a tarifa szerződéskötési gyakorlatnak Nyugat-Európában közel egy évszázados hagyománya van, a tartalmi követelményeket illetően egységes kritériumrendszer alakult ki a koalíciós praxisban és a bírósági gyakorlatban egyaránt. Ennek megfelelően a tarifaszerződéseknek két fő tartalmi része alakult ki. Az egyik az ún. kötelmi rész, amely csak a kollektív szerződést megkötő felekre vonatkozik, és ami a felekre kötelező generálklauzulákat foglalja magába, míg a másik az ún. normatív rész, amely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket általánosságban rendezi. Így ez a rész közvetve harmadik személyek, azaz a munkáltatók és a munkavállalók konkrét munkajogi kapcsolataira is kihat. Ennélfogva a kollektív szerződés elsőbbséget élvez a munkaszerződéssel szemben, vagyis ez utóbbinak a tartalma nem lehet ellentétes az előbbiével, csak akkor, ha kedvezőbb (Günstigkeitsprinzip). Ezenkívül a normatív rész – normákat tartalmazó jellegére tekintettel – a jogalkotással a német dogmatika szerint „átruházott jogalkotási feljogosítás” formájában áll kapcsolatban, amit a francia dogmatika úgy jellemez, hogy „a kollektív szerződés a jogszabályhoz hasonló regulatív funkciót lát el”.94

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave