Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a kelet-közép-európai régióban

A tarifatárgyalásokról az 1991. május 23-án kiadott lengyel, valamint a kollektív tárgyalásokról a Cseh és a Szlovák Köztársaságban még közösen megalkotott 2/1991. évi törvény alapján mindhárom ország új munka törvénykönyve hasonlóan szabályozza a koalíciós tárgyalások és a kollektív szerződések rendszerét. Mindhárom államban igen jelentős a vállalati-üzemi kollektív szerződések súlya, nyilván az üzemi tanács megállapodások hiánya miatt. Mindkét itt említett jogforrás nyugat-európai mintára rendezi a vállalati kereteket meghaladó országos, területi és ágazati tarifatárgyalások rendszerét. Mindkét jogforrás kimondja, hogy sem a munkáltatói, sem a szakszervezeti oldal nem térhet ki a kollektív tárgyalásra irányuló megkeresések elől. Vagyis a nyugati, de ugyanúgy a magyar szabályozás mintájára tárgyalási kötelezettség áll fenn, tarifa szerződéskötési kötelezettség azonban érthető módon nem. Lengyelországban az érdekegyeztetés országos szinten a jogi szabályozás értelmében kétoldalú, ami ugyancsak a német „Tarifsgesetz” megoldására emlékeztet. Az infláció megfékezése érdekében azonban a bérek alakításába a lengyel Kormány keményen beleszól, és nem bízza azok alakítását sem üzemközi, sem üzemi szinten a koalíciós partnerekre. A Kormány továbbra is központilag határozza meg az egyes munkakörök bérkereteit, amelyektől sem az üzemközi, sem az üzemi tarifaszerződések nem térhetnek el. Újabban ezért mintegy alulról elindulva területi, valamint országos ágazati és általános szinten kezd kialakulni a tripartit érdekegyeztetés. A tárgyalásokon való részvétel és a kollektív szerződéskötés azonban nincsen reprezentativitási feltételekhez kötve. Mindez a bérkérdésekre még csak konzultatív és javaslattételi jelleggel vonatkozik. A szakszervezeti pluralizmust áthidalni nem tudó komplikált érdekegyeztetési szabályokon kívül ezért sem kerül sor új kollektív szerződéskötésekre a bérkérdésekben sem. Ezzel ellentétben Csehország és Szlovákia a bérezés kérdésében is teljesen bevezette a háromoldalú országos érdekegyeztetést.108 Újabban ezért mintegy alulról elindulva területi, valamint országos ágazati és általános szinten kezd kialakulni a tripartit érdekegyeztetés. A tárgyalásokon való részvétel és a kollektív szerződéskötés azonban nincsen reprezentativitási feltételekhez kötve. Mindez bérkérdésekre még csak konzultatív és javaslattételi jelleggel vonatkozik.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave