Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


Az 1992-es Munka Törvénykönyv keretei

Az 1992-es Mt. a nyugat-európai doktrínát követve szintén különbséget tett kollektív munkaügyi érdekvita és kollektív munkaügyi jogvita között. Az Mt.-nek a kollektív munkaügyi vitákat rendező XXIV. fejezete ezzel szemben összemossa a kettőt, és magát az intézményt is elnagyoltan, minden dogmatikai megalapozás nélkül rendezi. Ezért itt is kénytelenek vagyunk az 1992-es Mt. szabályai figyelembevételével ezt az intézményt tárgyalni, már csak azért is, mert az Mt. e tekintetben viszont helyesen nem az angol–amerikai egyeztető-közvetítő-arbitrátori szolgálat szerint, hanem az 1992-es Mt.-ben is szabályozott kontinentális bizottsági rendszer alapján kívánja működtetni ezt az intézményt. Ezzel áll összhangban, hogy az 1992-es Mt. 194. §-a általános érvénnyel kinyilvánította, hogy a munkáltató és az üzemi tanács, illetve a munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet és a szakszervezet között felmerült jogvitának nem minősülő kollektív munkaügyi érdekvitában egyeztetésnek, valamint közvetítésnek van helye. Az először kiadott „Javaslat”, majd a „Tervezet” első változata szerint azonban az egyeztetésre olyan egyeztetőbizottság előtt került volna sor, „amelybe a felek egy-egy tagot küldenek, akik maguk közül elnököt választanak”. Ez a megoldás működésképtelen lett volna, mivel az ellenérdekű felek között le nem zárható vita alakult volna ki arról, hogy ki adja az elnököt (aki óhatatlanul valamelyik irányban elfogult lett volna). Különben is, egyeztetésnél nem szokás bizottságot alakítani és elnökkel közreműködni, legtöbbször mindkettő egyszemélyes tevékenység.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave