MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


1.2.1. Régi tagállamok
Németországban a munkaidőt jogforrási szinten az 1938. évi Arbeitzeitsordnung-ot (AZO) felváltó 1994. évi Arbeitzeitgesetz (AZG) rendezi. Eszerint a munkaidő évi, havi, heti és napi keretben határozható meg. A bázis a heti és a napi munkaidő. A napi munkaidőt az AZG 8 órában, a hetit 40 órában állapítja meg. Egyes szakmákra és ágazatokra nézve már maga az AZG tartalmaz eltéréseket (orvosok, gyógyszerészek, egészségre káros munkát végzők), a speciális rendezést azonban az egyes ágazati és szakmai tarifaszerződések tartalmazzák. Főszabályként egyenlőtlen munkavégzésre napi 2 óra eltéréssel van csak mód. Vagyis a tényleges munkaidő napi 10 óránál több, 6 óránál kevesebb pedig nem lehet. 6 hónapos, illetve 24 hetes időtartamon belül azonban az összesen végzett napi túlmunkák átlagos időtartama a napi 8 órás átlagot nem haladhatja meg. Ezt enyhíti azonban az AZG egyik legutóbbi módosítása az ún. „csúsztatott” munkaidő-beosztással, mivel azt az előírást tartalmazza, hogy napi 4 órát fix módon meghatározott időpontban kell a munkahelyen letölteni. A két munkanap között pedig minimálisan 11 órás pihenőidőt kell biztosítani. Ennél kevesebbet, azaz 10 órát csak egyes szakmákban lehet megállapítani. A tarifaszerződések a heti munkaidőt általában 36–37 órában állapítják meg, amely a heti túlmunkával együtt nem haladhatja meg a 42 órát. Éjszakai munkára nőt és fiatalkorút beállítani nem szabad. Kivételt jelentenek ez alól a műszakvezetők, orvosok és gyógyszerészek. Terhes nőt és szoptató anyát még ilyen munkakör és hivatás esetében sem lehet éjszakai munkára beállítani. Az idevonatkozó tilalom az Európai Közösség valamennyi tagországában, sőt Nyugat-Európában – éppen úgy, mint a volt közép-kelet-európai reálszocialista munkajogban – kivétel nélkül érvényesülő szabály. Az AZG a készenléti időt napi 10 órában maximálja.296
Ausztriában is hasonló szabály van érvényben azzal, hogy a túlmunka a heti 5 és az évi 80 órát nem haladhatja meg.297
Franciaországban az Mt. a munkaidőt 1999 óta heti 35 órában határozza meg, amely azonban túlmunkával együtt a heti 48 órát, ha pedig túlmunkára egymást követő 12 héten keresztül kerül sor, a heti 42 órát nem haladhatja meg. Ezen kívül pedig a túlmunka mértéke nem lehet több, mint havi 90 és 250 óra. Egyenlőtlen munkaidő főszabályként heti 35 és 42 óra között állapítható meg, és csak kivételesen érhette el korábban a heti 80 órát. Két munkanap között minimum 11 óra pihenőidőt kell minden munkavállalónak biztosítani.298
Belgiumban az 1920. április 30-i törvény I. fejezetének 1/a pontja értelmében a rendes munkaidő öt napos munkahéttel számítva napi 8, illetőleg heti 48 óra, a rendkívüli munkaidő pedig napi 1, legfeljebb 12 óra, illetve heti 50 óra lehet, ami kivételesen elérhette korábban a 65 órát.299
A luxemburgi jog szerint a napi munkaidő heti négy vagy öt napra osztva maximálisan 10 óra lehet, heti 5 munkanap esetén azonban csak 9 óra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem haladhatja meg azonban a napi 10, illetve a heti 44 órát.300
Az olasz munkajogi előírások (többszörösen módosított Mt.) értelmében a napi munkaidő 8 óra, a heti pedig 48 óra, ami főszabályként foglalkoztatáspolitikai okokból nem léphető túl. Kivételek ez alól a torlódásos jellegű foglalkozások, valamint a technikai és az idényszükségleti jellegű munkák. Ebben a körben a napi túlmunka 2 óra, a heti pedig a korábbi 12 óra helyett 8 óra annak érdekében, hogy minél több embernek lehessen munkát adni. Ezzel függ össze, hogy a legújabb Mt.-módosítás kifejezetten tiltja az üzemen belül az egyik munkavállaló részéről többletkifizetés ellenében a másik munkakörének átvételét.301
A spanyol és a portugál jog a heti munkaidőt 40, illetve 44 órában állapítja meg, amely túlmunkával és szabadnapon, valamint munkaszüneti napon végzett munkával a kétszeresére növelhető, de 4 havi keretben meg kell, hogy feleljen a heti 48 óra átlagának.302
A holland szabályozás értelmében a gazdaságban a heti munkaidő 40 óra, a közigazgatásban pedig 38 óra. A fiatalkorúak munkaideje heti 32 óra. A gyárakban és a műhelyekben tilos este 6 órától reggel 7 óráig dolgozni. Kivétel ez alól a sütőipar, ahol a munkaidő este 8-tól reggel 5 óráig tart. Itt szükséges megjegyezni, hogy a szülési szabadság lejártát követően a munkaidő alatt 2·20 vagy 30 perces szoptatási szünetet kell biztosítani. E törvényi megszorításokon túlmenően egyébként Hollandiában a munkaidőt az országos koalíciós partnerek tarifaszerződései rendezik. Az általánosan érvényes országos tarifaszerződés értelmében a maximális munkaidő napi 8, illetve heti 38 óra. Ágazati tarifaszerződések ennél kevesebbet, heti 35–37 órát állapítanak meg.
A skandináv államokat nézve, Dániában a heti munkaidő 37 óra, a napi pedig 8. Fiatalkorú munkavállalónak túlmunkát végezni tilos. A 37 óra heti munkaidőnek túlmunka esetén 4 hét átlagában kell fennállnia. Finnországban a heti munkaidő 40 óra. Túlmunkavégzés havi viszonylatban 90 óra, éves viszonylatban pedig 250 óra lehet. Svédországban a munkaidőtörvény értelmében a túlmunka 4 hét alatt csak 48 óra lehet, éves viszonylatban pedig főszabályként a 150 órát nem haladhatja meg, és csak kivételesen lehet 150 óra.303
Nagy-Britanniában a napi 8, illetve a heti 44, maximálisan 48 órából kiindulva a munkaidőt kizárólag a koalíciós partnerek szerződéses megegyezése szabályozza. A munkavállalóval kötött külön szerződéssel, amelyet a munkaválalló hétnapos határidővel bármikor felmondhat, negyvennyolc órát meghaladó munkaidő is vállalhat, ennek ellenére az ilyen megállapodások a brit kollektív szerződések a kontinentális európai rendezéshez közelítenek az Európa Tanács regulációs tevékenységének a hatására.304 Az USA idevonatkozó szabályozási rendszere a brithez hasonló, de az európai joghoz való közeledés nélkül.305 Ez mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy a 8 órás alapmunkaidőt meghaladó túlmunka bármennyi időre kiköthető, és az érte járó bérpótlék is szabad megegyezés tárgya. Kollektív szerződéssel azonban egy vállalatra, ágazatra vagy régióra kiterjedő módon is rendezhetik az érintett felek e kérdést. A túlmunkát csupán veszélyes jellege miatt, néhány koncentrálást igénylő munkakörre kiterjesztve korlátozza jogszabály oly módon, hogy előírja a két egymást követő munkanap közötti minimális pihenési időt. Ez a helyzet a pilóták és a gépkocsivezetők esetében.
Csehországban és Szlovákiában, valamint Lengyelországban a heti rendes munkaidő 40 óra, a napi pedig 8 óra. Rendkívüli munkavégzéssel sem lehet semmilyen munkavégzési formánál átlépni a heti 48 órát. A rugalmas munkaidő-beosztást Csehországban és Szlovákiában csak az üzemi tanács egyetértésével lehet megállapítani, amelynél a napi differencia az egy órát, a heti pedig a 3 órát nem haladhatja meg. A túlmunkavégzés évi korlátja 150 óra, amely azonban a munkavállalóval történő külön-megállapodással 416 órára felemelhető. Szociális szempontból ennek helyénvalósága vitatható lenne, viszont aki ilyet vállal, az az átlagosnál magasabb munkadíjazásra jogosult. Lengyelország az ilyen hosszabb lélegzetű túlmunkát a feladatorientált munkavégzés intézményével a német megoldáshoz hasonlóan úgy oldja meg, hogy aki ilyen munkavégzést vállal, az magasabb munkadíjazásban részesül. Míg Csehországban és Szlovákiában a rugalmas munkaidő-beosztás bevezetéséhez az üzemi tanács hozzájárulása szükséges, addig Lengyelországban az üzemben képviselettel rendelkező egy vagy több szakszervezet gyakorolja ezt a jogot, az üzemi tanács csak akkor, ha nincs az üzemben szakszervezeti képviselet.306
296 Söllner: 188–192. o.; Zöllner–Loriz: 148–149. o. és 316–317. o.
297 AZG. § 5
298 Iura Europae I. Band 20.30-3.
299 Iura Europae I. Band 20.20-17.; Iura Europae III. 70.30-1. (D).
300 Iura Europae II. Band 50.30-14.
301 Iura Europae II. Band 40.30-23.
302 Calle, SP. (E.) Rz., 27–28., H/B. 1405–1406. o.; Fedke/Fedke, P. Rz. 46–48., H/B. 1122–1123. o.
303 Steinricki–Meurs–Gerken, DM. Rz. 52–55, H/B. 234–237. o.; Nordlöf–Farhat, SW., Rz. 55–56. H/B. 1241. o.; Palm, F. Rz. 30–37. H/B. 319–320. o.
304 Iura Europae III. Band 90.30-16.
305 Atleson, B. J.: Values and assumptions in amerikan labour law. The University of Massachusetts Press, 1983., 87. és köv. o.
306 Markecova–Klimanova: Arbeitsrecht in Slovakisches Republik, Rz. 45–50. In: H/B.1353. o.; Linhart–Ranic, Arb.r. in Tscechien, Rz. 42–58., in: H/B. 1490–1491. o.; Zimoch–Tuchocka–Malynovska–Hyla, Arb.r. in Polen, Rz. 34–36. in: H/B. 3058. o.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave