A munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyak elvesztése esetén a munkáltató a régi magyar és a nyugat-európai joghoz hasonlóan, a szállodai és a fogadósi custodia felelősség (letéti őrzési kötelezettség) szabályai szerint felel, ha azokat a munkáltató által biztosított zárt helyen helyezte el, vagy azokat a munkáltatónak megőrzésre átadta. Ilyenkor a munkáltató az elveszett tárgyakért – az elmaradt hasznot is beszámítva – teljes mértékben felel. Felelősségét azonban korlátozhatja, sőt ki is zárhatja akkor, ha a munkavállaló alapos indok nélkül olyan tárgyakat is bevisz a munkahelyre, amelyek nem a mindennapi élet személyes használatra szükséges tárgyai (pl. ékszer, fényképezőgép stb.), és amelyekért a felelősségvállalást a munkáltató üzemi megállapodásba (belső szabályzatba) foglalva kizárja, vagy pedig csak külön bejelentésük és őrzésbe adásuk mellett vállal felelősséget (176. §). Ha azonban a munkavállaló előzetes bejelentés mellett alapos indokkal visz be esetenként nagyobb értéktárgyat a munkahelyre kényszerűségből, akkor ehhez a munkáltató köteles hozzájárulni, és a megőrzésről gondoskodni. Ez a helyzet állhat elő, ha a munkavállaló például lakást vásárol és reggel munkakezdés előtt a megspórolt vételár összegét ki tudta venni a takarékpénztárból és munkavégzés után azonnal az ügyvédhez kell rohannia a vételárral együtt, mert a szerződés megkötésekor az ügyvéd jelenlétében kell kifizetni az eladónak a lakás vételárát. Ebben az esetben tehát a szállodai letéti felelősséghez hasonlóan kell eljárni. Ez a megoldás az osztrák és a frankofon–latin joggal egyezik. A német jog annyival szigorúbb ennél, hogy ott a munkáltató a munkavállalót érő dologi károkért a teljesítési segédet terhelő kötelezettségszegésként is felel.450