MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
2.2.4. Végkielégítés
2.2.4.1. Általános áttekintés
A végkielégítés (Abfindung) intézménye a munkáltató részéről történő felmondáshoz kapcsolódik és azt kíséri. A frankofon és a latin államokban, úgymint Franciaországban, a Benelux államokban, Spanyolországban, Portugáliában és ezeken kívül még az Egyesült Királyságban munkáltatói felmondás esetén végkielégítés a munkavállalónak „ex lege” jár. Németország ez alól annyiban kivétel, hogy csak a Kündigungschutzgesetz hatálya alá tartozó, 10 munkavállalónál többet foglalkoztató munkáltató köteles a részéről történő felmondás esetén a „senior” munkavállalóknak végkielégítést fizetni. A „Hartz-II.” reformtörvény ezt azzal egészítette ki, hogy gazdasági okból történő munkáltatói felmondás (Betriebsbedingte Kündigung) esetén végkielégítés minden munkavállalónak akkor is jár, ha a felmondásra nem csoportos létszámleépítés (Massenentlassung) keretében kerül sor.519 Olaszországban a végkielégítés egyenlő összegben szintén ex lege akkor is jár, ha a munkavállaló mond fel.520 A többi nyugat-európai állam joga szerint munkavállalói felmondás vagy megegyezéses munkaviszony-megszüntetés esetén végkielégítés a munkavállalónak akkor jár, ha ebben a felek külön megállapodnak. Így a német légitársaságoknál kialakult gyakorlat, hogy ha a korosodó stewardess „kilép” azért, hogy helyét egy fiatalabb foglalhassa el, a munkáltató ezt végkielégítéssel honorálja. Ez esetben annyi időre, amennyire a végkielégítés vonatkozik, munkanélküli segély nem jár. Nem megegyezésen alapuló munkaviszony-megszüntetés, hanem egyoldalú munkáltatói felmondás esetében a végkielégítés mellett a munkanélküli segély is jár egyes államokban (pl. Németország) csökkentett összegben. A végkielégítés a fizetett felmondási idő letelte után a munkáltató által fizetett kártérítési átalány, amelynek összege a szolgálati idővel arányosan növekvő, egy vagy több heti, illetve egy vagy több havi átlagkeresettel egyenlő összegnek a munkavállaló részére az esetleges munkanélküli segély folyósításától függetlenül történő kifizetése annak érdekében, hogy a munkavállalónak az állás elvesztésével bekövetkező egzisztenciális és megélhetési nehézségeit az új állás esetleges megtalálásáig áthidalhassa. Tekintettel arra, hogy a közép-európai reálszocialista munkajogok – ideértve a magyart is – a végkielégítés intézményét nem ismerték, és hogy ez az intézmény a magyar munkajogba is az 1992. évi Mt. megalkotásával került bevezetésre, ezért itt is indokolt az Európai Térség tagországainak a megoldásait bemutatni, már csak azért is, mivel Magyarország Európa irányába orientálódik, és kapcsolatait e szervezettel és tagországaival kívánja egyre szorosabbá tenni. Eme országok végkielégítésre vonatkozó szabályaival összevetve a végkielégítés új magyar szabályrendszerét, könnyebben lehet tárgyilagos értékítéletet mondani az új magyar megoldásról, ahol már az első antiszociális jellegű eltérést a nyugat-európai államok megoldásától az jelenti, hogy a nyugat-európai államokban alkalmazott átlagkereset helyett az ennél jóval kisebb összegű távolléti díjban állapítja meg az új Mt.
2.2.4.2. Egyes nyugat-európai államok előírásai
- A germán jogrendszerek
- A német Ksch. G. 10. §-ának (2) bekezdése szerint azok a munkavállalók, akik egyrészt egy bizonyos kort elértek, másrészt ugyanannál a munkáltatónál meghatározott szolgálati idővel rendelkeznek – munkáltatói felmondás esetén – 15–18 havi végkielégítésre jogosultak.521
- Az osztrák jog értelmében a munkavállalónak a munkáltató részéről történő felmondás esetén 3 évet eltérő szolgálat esetén 2 havi, 5 év esetén 3 havi, 10 éves szolgálatnál 4 havi, 15 évesnél 6 havi, 20 évet meghaladónál pedig 12 havi átlagkereset illeti meg. A munkavállaló halála esetén azonban az örököst csak a végkielégítés fele illeti meg.522
- Hollandiában munkáltatói felmondásnál a végkielégítést a kantonbírák formulája szerint a felmondási idő hosszával és a bruttó bérrel arányosan járó egy vagy több havi összeg ún. „korrekciós faktor” lefelé és fölfelé is – a munka minőségétől függően – módosíthatja. A munkavállaló halála esetén a munkáltató az eltartott hozzátartozó részére segélyt fizet, aminek összege a munkavállaló halálát követő nap hónapjának végéig és az azt követő teljes hónapra járó munkadíj összegével egyező. Jogellenes munkáltatói felmondás esetén a bíróság a később tárgyalásra kerülő magyar megoldáshoz hasonlóan visszahelyezés helyett végkielégítést állapíthat meg, saját mérlegelési jogkörével szabadon élve.523
- Frankofon–latin jogrendszerek
- A francia jog szerint végkielégítés annak a munkavállalónak jár, aki a munkáltatónál legalább 2 évet szolgált. Órabéres munkavállalónak ez esetben végkielégítésként annyi évi 20 óra bérnek megfelelő összeg jár, mint ahány évet a munkaadónál töltött. Havidíjas munkavállalónál a végkielégítés összege annyiszor a havi bér 1/10-e, ahány szolgálati éve a munkáltatónál volt. Mindkét esetben a kialakult gyakorlat szerint átlagban 3 havi illetményt tesz ki a végkielégítés összege.524
- A Belga Királyságban az alkalmazottaknak járó végkielégítés összege minden szolgálati év után 1000 belga Fr, maximálisan azonban 20 000 Fr. A munkások részére külön végkielégítés megállapítva nincs.525
- A luxemburgi jogban a végkielégítés a következőképpen alakul: 5 év alatti szolgálati idő alatt sem munkásnak, sem alkalmazottnak nem jár végkielégítés. 5 és 10 év közötti szolgálati idő között a munkásoknak és alkalmazottaknak egyaránt egyhavi, 10 és 15 év között kéthavi, 15 és 20 év között háromhavi bérnek megfelelő végkielégítés jár. Munkásoknál ez a maximális végkielégítési összeg, míg az alkalmazottaknál 25 éves szolgálati időig bezáróan 6 havi, 25-től 30 évig terjedő szolgálati évek esetén 9 havi, azon túl pedig 12 havi keresetnek megfelelő végkielégítés jár.526
- Olaszországban végkielégítésként minden szolgálati év után egyhavi fizetés jár, amire a munkavállaló akkor is jogosult, ha ő mond fel. Hasonló megoldás ismeretes Spanyolországban is, azzal a különbséggel, hogy ott minden szolgálati év csak 20 munkanappal növeli a legfeljebb 12 hónapban megállapítható végkielégítés összegét.527
- Skandináv jogrendszerekDániában az 1982. évi „Koalíciós Törvény”, a FUL 2. §-a értelmében a munkavállaló részére a munkáltató 12 évet elérő és meghaladó munkaviszony esetén 1 havi, 15 évet elérő és meghaladónál 2 havi, 18 éven túl pedig 3 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést köteles fizetni.528
- Angolszász jogrendszerek
- Az angol jogban a végkielégítést a bírói gyakorlat a felmondással járó konkrét hátrányok alapján állapítja meg. Így tekintetbe veszi a korábbi szolgálati évek elvesztését, a szolgálati évekből származó jövőbeli előnyök elmaradását, valamint az olyan kedvezményektől való elesést, mint amilyen a szolgálati lakás vagy a szolgálati kocsi. Ezt figyelembe véve, a végkielégítés összege a szolgálati éveknek megfelelő számú, maximálisan azonban 20-szoros hetibér, amelynek legmagasabb összege 1300 angol font lehet. 46 éven felüli munkavállalótól 64 éves korig bezáróan a végkielégítés megállapításánál másfél heti kereset jön számításba, amikor a végkielégítés legmagasabb összege 3900 font lehet.529
- Írországban a felmondási időre végkielégítés jár, ha a felmondási ok nem szerződésszegés.
- Az Amerikai Egyesült Államokban Maine állam kivételével a végkielégítés csak fakultatív jogintézmény, amely csak akkor érvényesül, ha a munkáltató és a szakszervezet azt kollektív szerződésbe foglalja. Csupán Maine szövetségi állam joga ismeri a nyugat-európai államok jogához hasonló szabályozás mellett ex lege jelleggel a munkáltató által kötelezően fizetendő minimum 2 havi bérnek megfelelő végkielégítést arra az esetre, ha a munkavállaló legalább egy évet a vállalatnál dolgozott.530
- A közép-európai tagállamok
- Csehországban és Szlovákiában végkielégítés ex lege csak üzemszervezeti/gazdasági, valamint egészségügyi okból történő felmondás esetében jár a munkavállalónak. Az első esetben a végkielégítés összege 3 havi, míg a másodiknál 12 havi bér. Végkielégítés azonban külön szerződéssel bármilyen felmondásnál – a munkavállalóinál is – szabadon megállapítható.531
- Romániában gazdasági okból történő felmondás esetén akkor is, ha az nem csoportos létszámleépítés keretében valósul meg, a munkavállalónak végkielégítésként egy havi munkabér jár.532A végkielégítés az európai kontinens nyugati felén az előírt szolgálati idő esetén akkor is jár a munkavállalónak, ha a munkáltató hosszabb időtartamú betegség miatt mond fel. Ha ilyen ok miatt a munkavállaló mond fel, a munkáltatók a kialakult gyakorlat értelmében szintén fizetnek végkielégítést. Legtöbbször ui. a munkáltató kéri fel a beteg munkavállalót felmondása benyújtására.
519 Weyand–Düvel: Das neue Arbeitsrecht (Hartz-Gesetze und Agenda 2010 in der arbeits- und sozialrechtlichen Praxis, Nomos, Baden-Baden, 2005., 202. o.
520 Iura Europae II. Band 40.10-37-59.
521 Söllner: 239. o.; Iura Europae 10.10.
522 Mayer–Maly: Individualarbeitsrecht, 208. o.
523 Iura Europae, II. 60.10-3. [41]; Herma v. Voss: Inleiding Nederlands social recht, BJu. 157. o.
524 Iura Europae I. Band 30.10-35.
525 Jura Europae I. Band 20.10-28-46.
526 Iura Europae II. Band 50.10-23-62.
527 Iura Europae II. Band 40.10-37-59.
528 Iura Europae III. Band 70.10-29-39.
529 Iura Europae III. Band 90.10-36-53.
530 Atlesan, B. James: Values and Assumptions in American Labor Law. University of Massachusetts Press, 1983. 233, etc. p.
531 Linhart–Ranics: Arbr. in Tschechien, Rz. 119–120. H/B. 1494.; Markecova/Klimanova, Rz. 11–113., H/B. 136–1363.
532 Gotha: Arbr. in Rumenien, Rz. 137–155. o., H/B. 1152–1153. o.
Tartalomjegyzék
- Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
- Impresszum
- Előszó
- I. rész: A munkajogi szabályozás eredete, rendszere és alapelvei
- I. fejezet: Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok
- 1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése
- 2. § A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése Európa II. világháború utáni kettéosztásáig
- 3. § A közép-kelet-európai és a magyar munkajogfejlődés a II. világháborút követő szocialista-kommunista hatalomátvétel után
- 4. § A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára
- 5. § A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése
- 6. § Munkajogi jogforrások: az európai és a magyar munkajog forrásai
- 7. § A munkajogi jognyilatkozatok, érvényük és hatályuk ideje
- 8. § A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása – kodifikáció vagy részletszabályozás
- 9. § A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági „munkatörvények” egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya
- 10. § Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére – egységesítés európai uniós szinten
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése
- II. fejezet: A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek
- 1. § A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta
- 2. § A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése
- 3. § A munkajog alapelveinek strukturális áttekintése
- 4. § A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban
- 5. § A munkaügyi viták elvi kérdései
- 6. § A munkaügyi szakigazgatás intézménye és hovatartozása
- 7. § Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta
- I. fejezet: Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok
- II. rész: Az individuális munkajog
- III. fejezet: Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények
- IV. fejezet: Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete
- V. fejezet: A munkaviszony szereplői (jogalanyai)
- VI. fejezet: A munkaviszony létesítése – a munkaszerződés
- 1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma
- 2. § A munkaszerződés időtartama
- 3. § A pályázat és a választás
- 4. § A munkaszerződés megkötésével és a további jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek
- 5. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai
- 6. § A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés a közép-kelet-európai régió államaiban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma
- VII. fejezet: A munkaviszony szerződéses módosítása
- 1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában
- 2. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban
- 3. § A munkaszerződés ideiglenes módosításának sajátos esete: átirányítás, helyettesítés, kiküldetés és a kirendelés-átengedés, valamint a posting
- 2. § A közszolgálati jogviszony módosítása
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában
- VIII. fejezet: A munkavégzés szabályai – munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek
- IX. fejezet: A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése
- 1. § A munkaidő
- 2. § A pihenőidő európai uniós, tagállami és hazai rendezése
- 3. § A szabadság
- 4. § A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- X. fejezet: A munka díjazásának rendszere – a munkabér
- 1. § A munka díjazásának rendszere az Európai Unió tagállamai körében
- 2. § A munka díjazásának magyar jogi szabályozása
- 3. § A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer
- 4. § A munkabér és illetmény védelmének a magán- és közszolgálatban egységesen érvényesülő szabályai
- 5. § Ingyenes, szívességi jellegű munkavégzés
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XI. fejezet: A munkajogi felelősség rendszere és tartalma
- 1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja
- 2. § A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség
- 1. A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban
- 2. A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint
- 3. A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért
- 4. A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség
- 5. A munkavállalói biztosíték
- 6. A kártérítési, illetve a hiánymegtérítési igény érvényesítése
- 7. A munkavállalót terhelő kártérítést befolyásoló külső tényezők
- 3. § A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség
- 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere
- 2. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló speciális veszélyes üzemi jellegű felelőssége az új Mt. hatálybalépése után
- 3. A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége
- 4. Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra
- 5. A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozot károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért
- 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere
- 4. § A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja
- XII. fejezet: A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése
- 1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban
- 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában
- 2. A rendes felmondás
- 3. A gazdasági okból történő csoportos létszámleépítés
- 4. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás
- 5. A rendkívüli felmondás
- 6. A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása
- 7. A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, a munkáltató, valamint a munkavállaló halála
- 8. A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei
- 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában
- 2. § A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban
- 3. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése
- 1. Elvi kérdések
- 2. A tételes szabályozás néhány problémája
- 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák
- 4. Az áthelyezés
- 5. A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai
- 6. Csoportos létszámleépítés a közszolgálatban
- 7. A köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése
- 8. Összegző megállapítások
- 1. Elvi kérdések
- 4. § Munkaviszony-megszűnés és a gazdasági okokból történő tömeges felmondás alakulása a posztkommunista államokban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban
- XIII. fejezet: A munkaviszonyból eredő munkajogi viták
- 1. § A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban
- 2. § A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása
- 3. § Közszolgálati jogvita és etikai eljárás
- 4. § A munkaügyi jogviták a közép-kelet-európai posztkommunista régióban
- 5. § Az Európai Törvényszék
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XIV. fejezet: Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok
- 1. § Általános jellemzés
- 2. § A részmunkaidős és a határozott időtartamra szóló munkajogviszony
- 3. § A vezetőalkalmazotti-menedzseri szerződés
- 4. § A bedolgozói (házi) jogviszony
- 5. § A képernyős házi távmunka
- 6. § A munkaerő-kölcsönzés
- 7. § Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti munkaviszony
- 8. § Több munkáltató által létesített munkajogviszony
- 9. § Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka
- 10. § Az átalányelszámolásos munkaviszony
- 11. § A tagsági alapon álló munkavégzés
- 12. § A részesművelés
- 13. § Csoportos munkavállalási formák
- 14. § A köztulajdonban álló munkavállalóval fennálló munkaviszony
- 15. § A közigazgatási szervnél köztisztviselői feladatokat ellátó munkavállalók
- 16. § Az önfoglalkoztatás intézménye a nyugat-európai és a magyar munkajogban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § Általános jellemzés
- XV. fejezet: A munkavédelem és a munkaegészségügy európai és magyar szabályrendszere
- 1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai
- 2. § Az egyedi irányelvek és magyar jogforrási párjuk
- 3. § A munka- és a balesetvédelem kodifikált általános magyar szabályozásának a vezérfonala
- 1. Általános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei
- 2. Az állam munkavédelmi feladatai
- 3. A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei a biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításában
- 4. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
- 5. A munkavédelmi előírások harmonizációs célzatú 2004. évi szigorítása
- 6. A munkavédelmi előírások betartásának kérdése a gyakorlatban
- 1. Általános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai
- III. rész: Munkaügyi kapcsolatok – kollektív munkajog
- XVI. fejezet: A kollektív munkajog rendszere és célja
- XVII. fejezet: A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga
- 1. § Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben
- 2. § A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a közép-kelet európai államokban
- 3. § A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása
- 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
- 2. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei
- 3. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban
- 4. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén
- 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- 4.2. Közszolgálati országos, ágazati és területi, valamint munkahelyi érdekegyeztetés
- 4.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer
- 4.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) (területi, illetve helyi) Érdekegyeztetési Fórum
- 4.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF)
- 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- 5. A közszolgálati és a munkajogi érdekegyeztetés találkozása
- 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XVIII. fejezet: A kollektív szerződés
- 1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
- 1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma
- 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés
- 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai
- 4. A tarifaszerződés tartalma
- 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése
- 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban
- 7. A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus
- 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről
- 9. Európai kollektív szerződés
- 2. § Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a közép-kelet-európai régióban
- 3. § A kollektív szerződés a magyar munkajogban
- 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
- 2. A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyve szerint
- 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 2.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre
- 2.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése
- 2.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése
- 2.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége
- 2.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma
- 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 3. A kollektív szerződés a közszolgálat területén
- 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
- Jegyzetek
- Felhasznált források és a vonatkozó irodalom
- 1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
- XIX. fejezet: A kollektív munkaügyi viták rendezése
- 1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- 2. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban
- 3. § Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére
- 4. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a közép-kelet európai régió poszkommunista államaiban
- 5. § A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- XX. fejezet: A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései
- 1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- 1. Fogalmak meghatározása
- 2. A sztrájk és a kizárás formái
- 3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága
- 4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai – a jogszerűség megítélésének kérdése
- 5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása
- 6. Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára
- 2. § A munkaküzdelem joga a közép-kelet-európai régióban
- 3. § A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- XXI. fejezet: Üzemi alkotmányjog: Üzemi tanács – üzemi megállapodás
- 1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban
- 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege
- 2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország)
- 2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere
- 2.2. Az üzemi tanács működése
- 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői
- 2.4. Az üzemi tanácstagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége
- 2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint
- 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség
- 2.7. Svédország
- 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai
- 3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc)
- 4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemitanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia)
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 4.1.1. Általános jellemzés
- 4.1.2. A személyzeti képviseleti rendszer
- 4.1.3. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai
- 4.1.4. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai
- 4.1.5. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés)
- 4.1.6. A közös üzemi tanács
- 4.1.1. Általános jellemzés
- 4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer
- 4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer
- 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer
- 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja
- 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében
- 7. A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése
- 8. Az európai üzemi tanács
- 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása
- 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege
- 2. § Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a közép-kelet-európai államokban
- 3. § Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban
- IV. rész: Összefoglaló értékelés
- Deutsche Zusammenfassung
- Teil 1: Ursprungssystem und Grundprinzipien der arbeitsrechtlichen Regelungen
- Teil 2: Das individuelle Arbeitsrechtsverhältnis
- Diesbezügliche Institutionen
- Das Rechtsquellensystem der individuellen Arbeits-, und öffentlichen Dienstregelung
- Subjekte der Arbeitsverhältnisse
- Der Arbeitsvertrag
- Die änderbaren Elemente der Arbeitsverträge in den westeuropäischen Ländern
- Rechte und Pflichten der Arbeitgeber und Arbeitnehmer
- Arbeitszeit und Ruhezeit inkl. Urlaubszeit
- Der Arbeitslohn
- Das arbeitsrechtliche Verantwortungssystem
- Die Auflösung des Arbeitsverhältnisses
- Die individuellen Rechtsstreitigkeiten zwischen Arbeitgeber und Arbeitnehmer
- Außerordentliche Arbeitbeziehungen
- Arbeits- und Gesundheistsschutz
- Diesbezügliche Institutionen
- Teil 3: Arbeitsbeziehungen und kollektives Arbeitsrecht
- System und Zweck des kollektiven Arbeitsrechtes
- Koalitionsorgane und die Koalitionsverhandlungen
- Betrachtungen zu den Tarifverträgen
- Die kollektive arbeitsrechtliche Debatte
- Rechtsregelungen für den Arbeitskampf
- Betriebsrat und Betriebsvereinbarung
- Zusammenfassung der ost-eurpaischse Arbeitsrechtsentwicklung
- System und Zweck des kollektiven Arbeitsrechtes
- The European and Hungarian Comparative Labour and Civil Service Law (resumie)
- MELLÉKLETEK
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 620 6
A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács). A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
