Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


Az áthelyezés

A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony módosításának, illetve megszűnésének speciális esete az új Mt. által nem ismert áthelyezés, hangsúlyozva, hogy a két törvény ezen a területen sem biztosítja az átjárhatóságot, hiszen áthelyezésre csak a Kjt. és a Kttv. hatálya alá tartozó szervezetek, vagyis csak költségvetési szervezetek között van mód. A közalkalmazott és a köztisztviselő (kormánytisztviselő) áthelyezésére mind a Kjt., mind a Ktv. alapján két formában van lehetőség. A közalkalmazott áthelyezését a Kjt. 26. §-a rendezi, mely kimondja, hogy az áthelyezésben a két munkáltató közintézménynek meg kell állapodnia. E megállapodás megkötése során meg kell állapodni a közalkamazott új munkakörében, munkahelyében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezés határozott és határozatlan időre szólhat. A köztisztviselő áthelyezése ugyancsak határozott és végleges időre szólhat. Mindkét áthelyezés esetében az áthelyezésre két államigazgatási (közigazgatási) szerv megállapodásával kerülhet sor. Határozott idejű áthelyezés esetében a Kttv. 56. §-a értelmében az áthelyezés idejére közös megegyezéssel módosítani kell, a határozott idő elteltével pedig a kormánytisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni ahhoz az államigazgatási (közigazgatási) szervhez, ahonnan áthelyezték. Végleges áthelyezésre ugyancsak két államigazgatási szerv megállapodásával kerülhet sor. A végleges áthelyezést szabályozó 59. § kimondja, hogy az áthelyező közigazgazgatási szerv a hozzájárulást csak akkor tagadhatja meg, ha a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja. Végleges áthelyezés esetében nem kinevezés módosítására kerül sor, hanem az áthelyezett köztisztviselő, de ugyanígy a közalkalmazott is új kinevezést kap. Ennélfogva mind a közalkalmazotti, mind a köztisztviselői (kormánytisztviselői) kinevezésnél az ideiglenes, tulajdonképpen a jogviszony ideiglenes módosítását, míg a végleges az előzőnek a megszűnését és egy újnak a keletkezését jelenti. A közalkalmazotti és a köztisztviselői áthelyezés között a Kjt. 26. és a Kttv. 59. § (3) bekezdése értelmében köztisztviselő ideiglenes áthelyezése esetében a kormánytisztviselői, az egyéb köztisztviselői, az önkormányzati köztisztviselői, valamint a hivatásos állományú jogviszony között az átjárhatóság fennáll. Bár a végleges áthelyezést rendező 59. § ilyen lehetőségről nem szól, azonban ugyanazon törvény két hasonló elven nyugvó szakaszának analógiájával, sőt az előbbinek az utóbbira kiható kiterjesztő értelmezésével ez minden további nélkül megoldható. Meg kívánjuk továbbbá jegyezni, hogy itt is helyes lenne, ha az áthelyezés tekintetében fennállna az átjárhatóság lehetősége a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony között is. Ez azért is lényeges lenne, mert a munkáltatói jogutódlásról szóló 98/50. EK Irányelv értelmében, ha állami intézmény magánintézménnyé, vagy magánintézmény államivá válik, az első esetben az állami alkalmazottak a magán intézménynek, míg a második esetben a magánintézmény munkatársai állami alkalmazottakká válnak. Ebben az esetben is lényegében áthelyezésről van szó, még akkor is, ha az állami intézmény magánosítása esetén a jogutódlást megelőzően közhivatalnoki kinevezést kapott munkatársak – nem úgy, mint Magyarországon – megtarják ebbéli státuszukat.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave