Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


2. A gazdasági okokból történő tömeges felmondás

E jogintézményt e térség államainak egy része, alapul véve az EU 75/129. Irányelvét, 1996-ig bezáróan vezette be. Minthogy Csehországban és Szlovákiában a munkanélküliségi ráta eddig meglehetősen alacsony volt, e téren csak most került napirendre a jogi rendezés. Oroszországban a nagyfokú munkanélküliség miatt már bevezetésre került ez az intézmény, bár eléggé sután. Mindkét államban a 2000., illetve a 2001. évi Mt. rekodifikáció szabályozta ezt a területet, mégpedig a német joghoz hasonló tartalommal az Irányelvvel összhangban.625 Itt, ha vállalatfelszámolásra vagy bármi okból csoportos személyzetleépítésre kerül sor, a szakszervezetet és a munkaügyi hivatalt 2 hónappal megelőzően értesíteni kell. Szakszervezeti tagnak csak a szakszervezet előzetes hozzájárulásával lehet felmondani. Ezért ilyenkor először a szakszervezeten kívülállókat építik le, majd utánuk a kevésbé kvalifikált munkaerőket, azonosan kvalifikáltak esetében pedig a később munkába lépett távozik előbb (senioritási elv). A munkaügyi hivatal passzívan viszonyul a kérdéshez.
A bolgár szabályozás szociálisabb, mert minden elbocsátott munkavállalónak 1 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést biztosít. Ezenkívül terhes nőnek, gyermekét egyedül nevelő szülőnek, szoptató anyának, rehabilitálás alatt álló, valamint szorult helyzetben lévő munkavállalónak csak a munkafelügyelőség jóváhagyásával lehet felmondani (Mt. 333. §). A román rendezés a bolgárhoz hasonlít.
Lengyelországban a Kodeks Pracy 36. §-a szabályozza az „üzemi okból” történő csoportos felmondást, amely a német „Massenentlassung” rendszerére épül. Itt is, mind a tervezett létszámleépítés (100 munkavállalót vagy 1000-nél többet foglalkoztató üzem dolgozóinak több mint 10%-át érinti), mind az előzetes közlési és tárgyalási határidő, mind a szociális kiválasztás, mind pedig a végkielégítés (10 évi össz-szolgálati idő esetén 1 havi, 10 és 20 év közöttinél 2 havi, 20 éven felülinél 3 havi átlagbér) tekintetében az előírások a német KGSch. megoldásait követik. Eltérés annyiban van, hogy az üzemi vezetésnek nem az üt.-vel, hanem az üzemi szakszervezettel kell tárgyalnia és a létszámleépítésben együttműködnie. Az üt.-vel csak akkor, ha nincs üzemi szakszervezet. A felmondási ok valódisága a német joghoz hasonlóan, a szociális kiválasztás helyessége viszont a német jog ellenére a bíróság előtt vitatható. Nem vitatható viszont a német joghoz hasonlóan az intézkedés célszerűsége.
Horvátország Mt.-je az „üzletileg indokolt” csoportos felmondást szintén német mintára és a lengyelhez hasonlóan szabályozza, azzal a különbséggel, hogy a munkáltató minden esetben csak az üt. egyetértésével dönthet a szocális alapon történő létszámleépítés tekintetében. A horvát Mt. ennélfogva több jogot ad az üt.-nek, mint a német, ahol az üt.-nek csak állásfoglalási joga van. Ezzel szemben a horvát jog a holland joghoz hasonlóan a rendes munkáltatói felmondásnál is igényli az üt. egyetértését. Az is eltérés a német joghoz viszonyítva, hogy a csoportos felmondási szándékot – amely 20 munkavállalót foglalkoztató üzemből 6 hónapon belül (ez az Irányelv második választható kritériuma) 10% vagy annál több, de minimum 5 munkáltatót érint – a munkavállalónak nemcsak a munkaügyi hivatallal és az üt.-vel, hanem az üzemi szakszervezettel is – a korábbi magyar jogi rendezéshez hasonlóan – közölni kell. Ez erősíti a munkavállalói érdekérvényesítést. Itt is – a rendes felmondáshoz hasonlóan – a felmondási idő (10 évi szolgálati idő alatt 4 hónap, 10–20 év között 5 hónap, 20 év felett 6 hónap) és a végkielégítés nagyságának meghatározásánál nemcsak az adott munkahelyen letöltött idő, hanem valamennyi figyelembevételre kerül.626
A balti államokban Észtország és Litvánia esetében – miként korábban nálunk is – a foglalkoztatástámogatási, illetve munkanélküli segélyezési törvény, Lettországban pedig az Mt. rendezi a csoportos létszámleépítést. A kialakult szabályozás értelmében, ha a munkáltató 3 hónapon belül 10 főt meghaladó munkavállalóinak 10%-ának kíván gazdasági okból felmondani, ezt a munkaügyi központtal, a helyi (települési) önkormányzattal ugyancsak 3 hónappal előbb közölnie kell, és az üzemi szakszervezettel, illetve az üzemi tanáccsal tárgyalnia kell, figyelembe véve a szociális szempontokat a létszámleépítésnél.627
625 Madliak: kézirat. 4. és 11. o.
626 Kostecka (1994): 335.; Vladarova: 364.; Scharf: 407.; Sredkova: 259–260.; Inf. Lasar R. A.; Czudowski–Schack–Than: 210–216.; Pürner: 47–49. o.; Heka: 33–34. o.
627 Kohl–Platzer: 49. o.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave