Az 1993. évi XCIII. törvénynek a 2004. évi XXVIII. törvénnyel történt módosítása, pontosabban kiegészítése a magyar munka-, és munkahigiéniai előírásoknak az uniós előírásokkal való teljes összhangba hozatalának a jegyében született meg. Elsődleges célja, hogy a kis- és középvállalkozásokban is a munkavédelem és az üzemegészségügy, valamint higiénia javuljon. Ennek érdekében a novella előírja, hogy munkavédelmi szakembert (felügyelőt) nemcsak a nagyvállalatok, hanem a közepes és a kisvállalatok is beállítani kötelesek, akiknek foglalkoztatási ideje az adott vállalat kategóriába sorolt veszélyességi szintjének fokától függ. Ezzel összefüggésben a módosítás meghatározza azoknak a feladatoknak a körét, amelyekbe munkavédelmi szakértő bevonása kötelező. E tevékenység, illetve feladatkör a következő: a) üzembe helyezés; b) üzemújraindítás; c) időszakos munkabiztonsági felülvizsgálat; d) üzemen belüli soron kívüli munkavédelmi ellenőrzés; e) baleseti kockázatértékelés; f) balesetmegelőzési stratégia kidolgozása; g) egyéni védőeszközjuttatás szükségességének elbírálása; h) robbanásvédelmi dokumentáció készítése és robbanásvédelmi vizsgálat elvégzése; i) biztonság- és egészségvédelmi koordináció; j) munkabalesetek kivizsgálása. A módosítás értelmében mindezt az EU-s követelésnek kell alávetni, amit rendszeresen felül kell vizsgálni és folyamatosan dokumentálni szükséges, a kockázatértékelés eredményéről pedig a munkavállalókat a munkáltató tájékoztatni köteles.