Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A tarifa- (kollektív) szerződés, mint a szociális partnerek megállapodása

A nyugat-európai tarifajog, pontosabban kollektív szerződési jog mind a jogtudományi művekben, mind a jogi szabályozásban, mind pedig a szerződéskötési és a bírósági gyakorlatban általában háromféle terminológiát használ. Országonként eltérően hol tarifaszerződésről, hol kollektív szerződésről, hol pedig kollektív megállapodásról van szó. A tarifaszerződés és a kollektív szerződés szinonim fogalmak. Ugyanarról a szerződésről van szó, csak az egyes országokban másként nevezik. Az európai uniós államok többsége, de ugyanígy részben a német jogterülethez tartozó EFTA-államok is tarifaszerződésről beszélnek. Így a tarifaszerződés megjelölés használatos Németországban, Olaszországban, a Benelux államokban, Dániában, valamint az „összmunkaszerződés” terminológia mellett Svájcban;800 ezzel szemben Franciaország, Ausztria, Nagy-Britannia és Írország munkajoga kollektív szerződésről beszél, sőt az utóbbi két államban a „megállapodás”, azaz nem a „contract”, hanem a „bargaining” szó használatos. A kollektív szerződés betartását ugyanis nem jogi, hanem erkölcsi megítélés garantálja e két országban, mégpedig sikerrel.801 A terminológiai különbség ellenére mindkettő ugyanazt a szerződést, illetve megállapodást takarja. A tarifaszerződés, illetve a kollektív szerződés ugyanis az ellenérdekű koalíciós partnerek, azaz egy vagy több szakszervezet és egy vagy több munkáltatói érdekvédelmi szervezet vagy egy, esetleg több szakszervezet és a vállalat vezetése mint munkáltató között megkötött olyan megállapodás, amely a szakszervezet által képviselt tagok munkaviszonyára vonatkozik. Annak legfontosabb kérdéseit keretjellegűen rendezi, amely alapját képezi az egyes munkavállalókkal megkötésre kerülő munkaszerződésnek. Jóllehet, ma már a kollektív szerződés a munkaviszony valamennyi kérdéses pontját szabályozza, ideértve a munkaidőt, a pihenőidőt és a szabadságot, mégis a leglényegesebb kérdés ma is a bértarifák rendezése. Ennélfogva vált gyakoribbá a tarifaszerződés megjelölés a kollektív szerződésnél. A kollektív szerződés lényege tehát, hogy az ellenérdekű koalíciós partnerek kössék meg egymással, és hogy a szakszervezet tagjainak munkajogi viszonyára vonatkozzon. Ezzel szemben a kollektív megállapodás, amelyet szintén a koalíciós partnerek kötnek meg egymással, közvetlenül nem érinti a tagok munkaviszonyát. A kollektív megállapodásban az ellenérdekű koalíciós feleken kívül az érdekképviseletnek ugyanazon az oldalán álló koalíciós szervezetek is megegyezhetnek egymással, például abban, hogy milyen álláspontot foglalnak el az ellenérdekű partnerrel szemben a koalíciós tárgyalások során. Ezenkívül az ellenérdekű partnerek is köthetnek egymással a koalíciós tárgyalások különböző szakaszaiban kollektív megállapodásokat, amelyek egy-egy fázisát képezik a kollektív szerződéshez vezető útnak. A kollektív megállapodás tehát megközelítési eszköz lehet a szerződés megkötéséhez, de ez még nem kollektív szerződés. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az ellenérdekű koalíciós felek megállapodnak a sztrájktól vagy a kizárástól való elállásban, nyilván azért, mert remény van arra, hogy meg tudnak egyezni a kollektív szerződés tartalmában. Hasonlóképpen kollektív megállapodásról van szó, ha az egyik fél a másik fél tárgyalási ajánlatát elfogadja, vagy ha megegyeznek abban, hogy a közöttük fennálló vitás kérdéseket szakmai egyeztetőbizottság elé viszik.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave