A liberális rendszert követő EU-tagállamok esetében a vitában szereplő felek főszabályként maguk kérik fel a közvetítőt és egyúttal az egyeztetőbizottság, valamint ha vitájukat döntőbizottság elé akarják vinni, maguk gondoskodnak mind a két bizottság összeállításáról. Az egyeztető- és döntőbizottság elnökének személyében a vitatkozó feleknek egyetértésben meg kell állapodniuk, a bizottság munkavállalói és munkáltatói oldalon álló tagjait pedig a megállapodás szerinti egyenlő számarányban mindegyik fél maga választja ki és kéri fel. Ha a felek a bizottság összetételében, főleg az elnök személyében megállapodni nem tudnak, a megfelelő területi vagy országos szintű munkaügyi hivatal segítségét vehetik igénybe. Az ott lévő, a szakszervezetek és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek egyetértésével elkészített egyeztetői és arbitrátori listáról választhatnak a felek közös egyeztetéssel elnököt, a szakszervezeti listáról pedig a munkavállaló, a munkáltatói érdekvédelmi szervek által összeállított listáról pedig a munkáltató tudja kiválasztani a bizottság számára az ő oldalát képviselő tagját, illetve tagjait. Az egyeztetés és az arbitrálás e rendszerben fakultatív és kötetlen. Ez alól csak az üzemi tanács és a munkáltató között az együttdöntés tekintetében fennálló vita a kivétel, ahol kötelező az arbitrálás.