Az AVMS irányelv, és azzal összhangban a médiaszabályozás által használt „médiaszolgáltató” fogalom helyett a szerzői jogi szabályozás – összhangban a nemzetközi szerzői jogi egyezményekkel, valamint az EU vonatkozó jogforrásaival579 – a „sugárzó szervezet”, illetve a „rádió- és televízió-szervezet” fogalommal operál, tevékenységi oldalról megközelítve a szolgáltatást.580 Párhuzamos szabályozásról lévén szó, a médiajogi és a szerzői jogi jogforrások eltérő fogalomhasználata nem egyszerűen elnevezésbeli különbséget jelent, hiszen nem minden médiaszolgáltató minősül rádió-, illetve televíziószervezetnek, ami fordítva is igaz (a médiaszolgáltató fogalma egyébként jóval tágabb szolgáltatói kört takar). „A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók akkor minősülnek rádió- vagy televíziószervezetnek, ha a tevékenységük során műsort hoztak létre. A közönséghez a műsort a sugárzás felhasználási módjával juttatják el. A lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tevékenységének megítélése bonyolultabb. A lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által készített műsor tekintetében őket úgy kell tekinteni, mintha rádió- vagy televíziószervezetek lennének, a tevékenységük lehívásra hozzáférhetővé tételnek minősülő felhasználás.”581 Az Szjt. csak egy helyen említi kifejezetten a „médiaszolgáltatókat”. A továbbközvetítési kötelezettség, azaz a must carry előírás [→ 29.1.] jogdíjvonzata kapcsán a 28. § (6) bekezdése megállapítja, hogy a magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni, és erről az Alap kezelője gondoskodik (a díj meghatározásával kapcsolatos problémákkal részletesen foglalkozik az SzJSzT-39/2003. sz. szakértői vélemény).