A média-társszabályozó szervezet körébe sorolható szervezet önként vállalhatja a társszabályozási feladatok ellátását, erre a Médiatanács nem kötelezheti. A társszabályozási feladatok ellátására létrehozott jogviszonytípust a törvény rendezi, mégpedig közigazgatási szerződéses jogviszonyként szabályozza. Ebből következően e szerződés keretében a társszabályozó szervezet mellérendeltségi, partneri viszonyban van a Médiatanáccsal, és nem köteles szerződni, illetve a törvényben foglalt szerződéses elemeken és feltételeken kívül egyéb feltételt nem köteles elfogadni. Vagyis a közigazgatási szerződés megkötése során a média-társszabályozó szervezetet a polgári jogi szerződési szabadság minden eleme megilleti. (Így a szerződés megszüntetésének szabadsága is, ugyanis az Mttv. rendezi, hogy a határozatlan időre kötött közigazgatási szerződést bármelyik fél 30 napos felmondási idővel felmondhatja.)

A társszabályozó szervezet maga készíti el a társszabályozás legfontosabb tartalmi elemét képező magatartási kódexet, és e körben fontos garanciális elem, hogy a magatartási kódex rendelkezéseinek elfogadását a Médiatanács csak akkor tagadhatja meg, ha a kódex konkrét jogszabályi rendelkezésbe ütköző. Vagyis ebből következően egyrészt a Médiatanács a magatartási kódexre hivatkozással csak akkor zárkózhat el a szerződéskötéstől, ha a magatartási kódex kifejezett jogszabályi rendelkezésbe ütközik. Másrészt a Médiatanács a jogszabályokban foglaltakon kívül egyéb feltételt nem támaszthat a társszabályozó szervezet által készített magatartási kódex tartalmával szemben.

Az Mttv. meghatározza, hogy mely esetekben szüntethető meg a közigazgatási szerződés azonnali hatállyal (tehát egyfajta ʻszankciós’ jelleggel). A garancia itt tehát az, hogy egyéb esetekben a szerződés azonnali hatállyal nem szüntethető meg.

A Médiatanács kizárólag törvényességi felügyelet keretében ellenőrizheti a társszabályozó szervezet tevékenységét. Mindez garanciális alapon azt jelenti, hogy a Médiatanács a társszabályozó szervezetet általános szervezeti vagy működési szempontból nem, hanem csak és kizárólag a társszabályozás keretében ellátott tevékenysége körében felügyelheti, továbbá csak törvényességi szempontból, azaz, hogy tevékenysége, eljárása, döntése megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. (A társszabályozási törvényességi felügyeleti hatáskörről lásd részletesebben jelen pontban később.)

Az Mttv. pontosan meghatározza, hogy a társszabályozó szervezet eljárása, döntése megelőzi a Médiatanács hatósági eljárását, vagyis a társszabályozásban átadott hatáskörök tekintetében a Médiatanács – néhány, a törvényben pontosan rögzített kivételtől eltekintve – nem járhat el, hatósági hatáskörét nem gyakorolhatja. E kivételekről l. a korábbiakat [a két kivétel összefoglalóan: a) ha egy vállalkozás önkéntes vállalása hiányában nem tartozik a társszabályozás hatálya alá, b) ha a társszabályozó szervezet nem orvosolható vagy nem orvosolt döntése jogszabály vagy közigazgatási szerződés sértő]. E körben hangsúlyozandó, hogy a Médiatanács nem jogosult beavatkozni még jogorvoslati kérelem alapján vagy törvényességi felügyelet keretében sem a társszabályozó szervezet döntéseinek meghozatalába, döntéseibe. Vagyis nem jogosult a társszabályozó szervezet döntéseit ʻfelülmérlegelni’, megváltoztatni, de megsemmisíteni sem. Egyetlen hatásköri eszköze, hogy az ügy tárgyában hatósági eljárást indít, és hatósági döntést hozhat, melynek során a társszabályozó szervezet döntése nem köti (de a Médiatanács e jogát is csak akkor gyakorolhatja, ha a társszabályozó szervezet döntése a törvénybe vagy a kódex rendelkezéseibe ütközött). E hatósági döntés nem érvényteleníti a társszabályozó szervezet azonos ügyben hozott döntését, tehát ilyenkor a két döntés ugyan eltérő hatásköri keretben és joghatással (egyik nem hatósági döntés, a másik hatósági döntés), de párhuzamosan, egymás mellett érvényesül.