MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Magyar és európai médiajog
Közvád – magánvád és magánindítvány
A rágalmazás és a becsületsértés [→ 12.1.4., 12.3.] magánindítványra, illetve kívánatra büntetendők. A magánindítvány nem más, mint a sértett kifejezett nyilatkozata, amelyben a sérelmezett bűncselekmény miatt büntetőjogi felelősségre vonást kíván. Csak az olyan nyilatkozat tekinthető joghatályos magánindítványnak, amelyben a sértett kifejezésre juttatja az igényét, hogy a feljelentett személy büntetőjogi felelősségét kívánja. Ha a jogosult feljelentéséből ilyen igény nem állapítható meg (mert az tartalma szerint pl. polgári jogi jogvédelmi igényt támaszt), a büntetőeljárásnak nincsen helye (BH2001. 507.). El kell azonban választani a magánindítványt – ami a büntetőigény érvényesítésének előfeltétele – a büntetőigény érvényesítésének módjától. A rágalmazást és a becsületsértést ugyanis általában magánvádlóként érvényesítheti maga a sértett – feltéve, hogy joghatályos magánindítvánnyal élt. Azonban a „becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el” (Be. 52. §).
Tartalomjegyzék
- Magyar és európai médiajog
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Rövidítések jegyzéke
- Bevezetés: a média és a médiajog
- I. A média szabályozásának története és elméleti kérdései
- 1. A médiaszabályozás történetéről
- 1.1. A magyar médiaszabályozás története
- 1.1.1. A magyar sajtó története 1848-ig
- 1.1.2. A sajtószabadság megszületése: az 1848. évi XVIII. törvénycikk a sajtószabadságról
- 1.1.3. A neoabszolutizmus sajtószabályozása
- 1.1.4. Sajtójog a dualizmus korában
- 1.1.5. 1914. évi XIV. tc. a sajtóról
- 1.1.6. A háborús törvényhozás sajtójogi következményei
- 1.1.7. Az őszirózsás forradalom és a „Népköztársaság” sajtószabályozása
- 1.1.8. A Horthy-korszak sajtó és rádiójoga
- 1.1.9. Az 1938. évi sajtónovella
- 1.1.10. Sajtókérdés a koalíciós korszak Magyarországán (1945–1948)
- 1.1.11. A szocialista médiairányítás évtizedei Magyarországon
- 1.1.1. A magyar sajtó története 1848-ig
- 1.2. A sajtó- és médiaszabályozás történeti vázlata egyes országokban
- Ajánlott irodalom
- 1.1. A magyar médiaszabályozás története
- 2. A médiaszabályozás elméleti alapvetései
- 1. A médiaszabályozás történetéről
- II. A médiaszabályozás alapjai
- 3. A médiapluralizmus fogalma és szerepe a szabályozásban
- 4. A médiaszabályozás alkotmányos alapjai, a kommunikációs alapjogok
- 5. A médiaszabályozás rendszere és formái
- 6. Az audiovizuális média szabályozása az Európai Unióban, joghatósági kérdések az egységes európai médiapiacon
- 6.1. A médiapolitika, audiovizuális politika és médiaszabályozás fogalma az EU-ban
- 6.2. Az Európai Unió médiapolitikájának és médiaszabályozásának alapjai
- 6.2.1. Az EU audiovizuális politikája mint kulturális politika
- 6.2.2. Az audiovizuális politika mint ágazati gazdasági szakpolitika
- 6.2.3. Az EU versenypolitikája és a tagállamok médiaszabályozása
- 6.2.4. Az EU szabályozási hatásköre a média területén
- 6.2.5. A tagállami és az EU médiaszabályozás közötti viszony
- 6.2.1. Az EU audiovizuális politikája mint kulturális politika
- 6.3. Az európai audiovizuális médiaszabályozás történeti vázlata
- 6.4. Joghatósági kérdések az Európai Unióban
- 6.4.1. A joghatóság általános kérdései
- 6.4.2. A joghatóság különleges esetei
- A) Eljárás Magyarországon nem, de más uniós tagállamban honos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatóval szemben a kiskorúak védelmére és a gyűlöletbeszéd tilalmára vonatkozó előírások megsértése esetén
- B) Eljárás Magyarországon nem, de más uniós tagállamban honos lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások esetében a közérdek védelme miatt
- C) Eljárás Magyarországon nem, de más uniós tagállamban honos, uniós jogharmonizáció alá nem tartozó médiatartalom-szolgáltatások (rádiós médiaszolgáltatások és sajtótermékek) esetében
- D) Jogmegkerülési eljárás a Magyarországon nem, de más uniós tagállamban honos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások esetében
- E) Jogmegkerülési eljárás a Magyarországon nem, de más uniós tagállamban honos, uniós jogharmonizáció alá nem tartozó médiatartalom-szolgáltatások (rádiós médiaszolgáltatások és sajtótermékek) esetében
- F) Eljárás a Magyarországon nem honos, és uniós tagállam joghatósága alá sem tartozó médiatartalom-szolgáltatóval szemben
- A) Eljárás Magyarországon nem, de más uniós tagállamban honos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatóval szemben a kiskorúak védelmére és a gyűlöletbeszéd tilalmára vonatkozó előírások megsértése esetén
- 6.4.1. A joghatóság általános kérdései
- Ajánlott irodalom
- 6.1. A médiapolitika, audiovizuális politika és médiaszabályozás fogalma az EU-ban
- 7. Az Európa Tanács médiapolitikája
- 8. A média a nemzetközi kereskedelemben
- III. A sajtószabadság terjedelme
- Általános bevezető
- 9. A cenzúra tilalma, az előzetes korlátozás lehetőségei
- 10. A gyűlöletbeszéd korlátozása és a közösségek védelme a gyűlölettel szemben
- 10.1. Elméleti alapok
- 10.2. Az Alaptörvény rendelkezései
- 10.3. A közösség elleni uszítás bűncselekménye
- 10.4. Jelképek
- 10.5. A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tagadása
- 10.6. A gyűlölködés korlátozása a polgári jog területén
- 10.7. Médiaszabályozási eszközök a gyűlölködés ellen
- 10.8. Az országgyűlési felszólalások korlátozása
- 10.9. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyűlöletbeszédre vonatkozó gyakorlata
- 10.9.1. Az egyezmény 17. cikkének szerepe
- 10.9.2. A megengedett szóláskorlátozás mércéje
- A) A közzétett vélemény hangvétele, formája, címzettjei, célja
- B) A kérelmező státusa
- C) A média kötelezettsége és felelőssége a demokratikus tájékoztatás tekintetében
- D) Az irodalmi és tudományos műveknek adott fokozottabb védelem
- E) A közlővel szemben alkalmazott (büntetőjogi) szankció súlyossága, arányossága
- F) A közzétett vélemény hatása
- A) A közzétett vélemény hangvétele, formája, címzettjei, célja
- 10.9.3. A blaszfémia korlátozása
- 10.9.1. Az egyezmény 17. cikkének szerepe
- 10.10. Gyűlöletbeszéd a nemzetközi jogban
- Ajánlott irodalom
- 11. A közerkölcs és a kiskorúak védelme
- 11.1. A közerkölcs védelme
- 11.2. A kiskorúak védelme
- 11.2.1. A védelem indoka
- 11.2.2. A szabályozás elemei
- A) Alaptörvény
- B) A gyermekvédelmi törvény
- C) A családok védelméről szóló törvény
- D) A mozgóképről szóló törvény
- E) A reklámtörvény
- F) Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény
- G) A médiaszabályozás
- H) Az Európai Unió szabályozása
- I) Az Európa Tanács fellépése a kiskorúak védelmében
- J) Ön- és társszabályozás
- K) Médiatudatosság
- A) Alaptörvény
- 11.2.3. Az Európai Unió médiaszabályozása
- 11.2.4. A korábbi magyar szabályozás
- 11.2.5. Az Smtv. szabályozása
- 11.2.6. Az Mttv. szabályozása
- 11.2.7. Az internetes gyermekvédelem médiaszabályozáson kívüli eszközei
- 11.2.1. A védelem indoka
- Ajánlott irodalom
- 12. A jó hírnév és a becsület védelme, különös tekintettel a közéleti szereplőkre és a közügyek vitáira
- 12.1. A hírnév-, becsület- és méltóságvédelemről általában
- 12.2. A közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmének alapvető kérdései
- 12.3. A közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelme a büntetőjogban
- 12.4. A közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelme a polgári jogban
- 12.5. Híresztelés
- 12.6. A büntetőjog és a polgári jog viszonya
- 12.7. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata
- Ajánlott irodalom
- 13. A magánélet, a személyes adatok, a képmás és a hangfelvétel védelme
- 13.1. Általános áttekintés
- 13.2. Polgári jog, büntetőjog, adatvédelmi jog, médiaszabályozás
- 13.3. A magánélet védelme az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában
- 13.4. A személyes adatok védelme
- 13.4.1. Az adatvédelem alapfogalmai és alapelvei
- 13.4.2. Az adatbiztonság
- 13.4.3. Az adatkezelés jogalapja
- 13.4.4. Az érintett jogai
- 13.4.5. A közéleti szereplők és a személyes adatok védelme
- 13.4.6. Jogérvényesítési lehetőségek, a jogellenes adatkezelés jogkövetkezményei
- 13.4.7. Adatvédelem a nemzetközi szervezetek gyakorlatában
- 13.4.1. Az adatvédelem alapfogalmai és alapelvei
- 13.5. A közszereplők és a magánszemélyek joga a magánélet zavartalanságához
- Ajánlott irodalom
- 13.1. Általános áttekintés
- 14. Az emberi méltóság és az alkotmányos rend védelme a médiaszabályozásban
- 15. Az információszerzés lehetőségeinek szabályozása
- 15.1. A közérdekű adatok nyilvánossága
- 15.1.1. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalma
- 15.1.2. Hozzáférés közérdekű adatokhoz, a nyilvánosság terjedelme
- 15.1.3. Elektronikus információszabadság
- 15.1.4. Az adatigénylés szabályai
- 15.1.5. Az információszabadság korlátai, a nem nyilvános közérdekű adatok
- 15.1.6. Jogkövetkezmények a közérdekű adatok nyilvánossága körében
- 15.1.7. Az Európai Unió szabályozása
- 15.1.1. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalma
- 15.2. Az igazságügyi tájékoztatás
- 15.3. Az országgyűlési tudósítás
- 15.4. A nyilvános adatbázisok
- Ajánlott irodalom
- 15.1. A közérdekű adatok nyilvánossága
- 16. Az újságírói tevékenységre vonatkozó speciális szabályozás
- 17. A kereskedelmi közlemények szabályozása
- 17.1. A kereskedelmi kommunikáció fogalma
- 17.2. A kereskedelmi kommunikáció szabályozásának rendszere
- 17.2.1. A kereskedelmi kommunikáció fogalma az Európai Unióban
- 17.2.2. A kereskedelmi kommunikáció mint kereskedelmi gyakorlat
- 17.2.3. A gazdasági reklám szabályozása
- 17.2.4. A kereskedelmi kommunikáció szabályozási sajátosságai a médiaszabályozásban
- 17.2.5. Ön- és társszabályozás a reklámpiacon
- 17.2.6. A reklámtevékenységekre vonatkozó speciális adózási szabályok
- 17.2.1. A kereskedelmi kommunikáció fogalma az Európai Unióban
- 17.3. A kereskedelmi közlemény
- 17.4. A médiatartalom-szolgáltatók és a médiatartalmak támogatása
- 17.5. A termékmegjelenítés
- 17.6. Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásokban
- 17.7. Közérdekű közlemény, társadalmi célú reklám
- Ajánlott irodalom
- 18. A szerzői jog és a média
- Általános bevezető
- IV. Az egyes médiumok szabályozási kérdései
- 19. A médiatartalom-szolgáltatások meghatározása és differenciálása a szabályozásban
- 19.1. Az Smtv. és az Mttv. fogalmi rendszere
- 19.2. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék közös fogalmi elemei
- 19.3. A médiaszolgáltatás fogalmának sajátosságai
- 19.4. A sajtótermék fogalmának sajátosságai
- 19.5. Az összetett szolgáltatások
- 19.6. A szolgáltatások közötti differenciálás indokai
- 19.7. Differenciálás a jogi szabályozásban
- 19.8. Közszolgálati – közösségi – kereskedelmi médiaszolgáltatás
- Ajánlott irodalom
- 19.1. Az Smtv. és az Mttv. fogalmi rendszere
- 20. A nyomtatott és az internetes sajtótermékek szabályozási kérdései
- 21. Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások szabályozása
- 21.1. A múlt: az 1996-os Rttv. és összefüggései az új szabályozással
- 21.2. A médiaszolgáltatások tartalmát érintő szabályozás
- 21.3. A médiaszolgáltatások piacra lépésének fogalma, módjai és indokai
- 21.4. A médiaszolgáltatások nyilvántartásba vétele
- 21.5. A lineáris médiaszolgáltatások pályáztatása
- 21.5.1. A pályáztatásról általában
- 21.5.2. A pályáztatásban részt vevő alanyi kör
- 21.5.3. A pályázati eljárás előkészítése
- 21.5.4. A pályázati felhívás
- 21.5.5. A pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényessége és értékelése
- 21.5.6. A pályázati eljárás eredménye, a hatósági szerződés
- 21.5.7. A pályázati eljárás megszüntetése
- 21.5.1. A pályáztatásról általában
- 21.6. Médiaszolgáltatási jogosultság pályázat nélkül
- 21.7. A médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb szabályozási kérdések
- Ajánlott irodalom
- 21.1. A múlt: az 1996-os Rttv. és összefüggései az új szabályozással
- 22. A médiaszolgáltatások tartalmára vonatkozó speciális szabályozás
- 22.1. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége
- 22.1.1. A médiarendszer és a tájékoztatás feladata
- 22.1.2. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének elméleti alapjai, a szabályozás indoka
- 22.1.3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás tartalma
- A) A kiegyensúlyozott tájékoztatás alkotmányos értelmezése
- B) A kötelezettek, valamint az érintett szolgáltatók és műsorszámok köre
- C) A tájékoztatás tárgya, tartalma a demokratikus nyilvánosság szempontjából
- D) A hiányolt vélemény releváns jellege
- E) A hiányolt vélemény eltérő jellege
- F) A hiányolt vélemény megfelelő időben való elérhetősége
- G) Műsorszámon belül vagy műsorszámok sorozatában megvalósuló kiegyensúlyozottság
- A) A kiegyensúlyozott tájékoztatás alkotmányos értelmezése
- 22.1.4. Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén
- 22.1.5. Hírek és vélemények szétválasztása a hírműsorokban
- 22.1.1. A médiarendszer és a tájékoztatás feladata
- 22.2. Az európai, magyar és független műsorkvóták
- 22.3. Kiemelt jelentőségű események közvetítése
- 22.4. A figyelem felhívása a közönséget sértő tartalmakra
- Ajánlott irodalom
- 22.1. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége
- 23. A médiához való hozzáférés lehetőségei
- 24. A médiatartalom-szolgáltatásnak nem minősülő internetes tartalmak szabályozása
- 19. A médiatartalom-szolgáltatások meghatározása és differenciálása a szabályozásban
- V. A közszolgálati média szabályozása
- 25. A közszolgálati média szabályozásának elméleti előkérdései
- 26. A közszolgálati média alkotmányos és nemzetközi jogi keretei
- 26.1. A közszolgálati médiaszolgáltatás alkotmányos keretei
- 26.2. A közszolgálati médiaszolgáltatás szabályozási kérdései az Európai Unióban
- 26.3. A közszolgálati médiaszolgáltatás kérdései az Európa Tanács dokumentumaiban
- Ajánlott irodalom
- 27. A közszolgálati médiaszolgáltatás rendszere
- 27.1. A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei és céljai
- 27.2. A Közszolgálati Közalapítvány
- 27.3. A Közszolgálati Testület
- 27.4. A közszolgálati médiaszolgáltató
- 27.5. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
- 27.6. A Közszolgálati Kódex
- 27.7. A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozása és a közszolgálati érték-teszt
- 27.8. Magántulajdonú médiaszolgáltatók közszolgálati kötelezettségei
- Ajánlott irodalom
- 27.1. A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei és céljai
- VI. A médiaszabályozás hírközlési és versenyjogi aspektusai
- 28. A médiaszabályozás elektronikus hírközlési jogi vonatkozásai
- 28.1. Bevezetés: az elektronikus hírközlés szabályozása mint a médiaszabályozás tárgya és eszköze
- 28.2. A műsorterjesztés, mint az elektronikus hírközlési szolgáltatás technológiasemleges szabályozásának tárgya
- 28.3. A tartalom végfelhasználókhoz való eljuttatása
- 28.4. A digitális televíziózás szabályozása
- Ajánlott irodalom
- 28.1. Bevezetés: az elektronikus hírközlés szabályozása mint a médiaszabályozás tárgya és eszköze
- 29. A médiapiac versenyjogi szabályozása
- 29.1. Bevezetés és az alapvető szabályrendszer
- 29.2. A versenyjogi elemzés módszertana és eszközei
- 29.3. Tulajdoni koncentráció és pluralizmus
- 29.3.1. A koncentráció mérésének hagyományos eszközei a versenyjogban
- 29.3.2. A pluralizmus kérdése a médiapiacon a koncentrációelemzés szempontjából – bevezetés
- 29.3.3. A tulajdoni koncentráció korlátozása az Mttv.-ben
- 29.3.4. Kitérő: a jelentős befolyásoló erő az Mttv. szerint
- 29.3.5. Második kitérő: médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége (must offer)
- 29.3.1. A koncentráció mérésének hagyományos eszközei a versenyjogban
- 29.4. Médiapiaci ágazati vizsgálat
- 29.5. A Médiatanács szakhatósági eljárása
- 29.6. A médiapiaccal kapcsolatos egyéb versenypolitikai kérdések
- Ajánlott irodalom
- 29.1. Bevezetés és az alapvető szabályrendszer
- 28. A médiaszabályozás elektronikus hírközlési jogi vonatkozásai
- VII. A médiaigazgatás szervezete, működése, eljárásrend és felelősség a médiaszabályozásban
- 30. A médiaigazgatás szervezeti rendszere
- 30.1. Bevezetés
- 30.2. A médiahatóság mint szabályozó hatóság
- 30.3. A médiahatóság sajátos szervezeti jellemzői, függetlensége
- 30.4. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogállása, szervezete
- 30.4.1. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke
- 30.4.2. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala
- 30.4.3. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa
- 30.4.4. A Médiatanács Médiatudományi Intézete
- 30.4.5. A Média- és Hírközlési Biztos
- 30.4.6. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
- 30.4.1. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke
- Ajánlott irodalom
- 30.1. Bevezetés
- 31. A médiaigazgatás tevékenységfajtái és eljárásrendje
- 31.1. Az NMHH közigazgatási tevékenységeinek rendszere, sajátosságai
- 31.1.1. A médiaigazgatási hatósági tevékenységek fő típusai
- 31.1.2. Hatósági felügyelet a médiaigazgatásban
- 31.1.3. Általános hatósági felügyelet – hatósági ellenőrzés
- 31.1.4. Piacfelügyelet – piacfelügyeleti ellenőrzés
- 31.1.5. Hatósági jogalkalmazás a médiaigazgatásban
- 31.1.6. A hatósági regisztratív tevékenység
- 31.1.7. Kvázi iurisdictio tartalmú – jogvitarendező tevékenység
- 31.1.1. A médiaigazgatási hatósági tevékenységek fő típusai
- 31.2. Az NMHH médiaigazgatási feladat- és hatásköreinek rendszere
- 31.3. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közigazgatási tevékenységeinek eljárásrendje
- 31.4. Az általános (Ket.) és a különös (Mttv.) eljárási szabályok viszonya a hazai médiajogban
- Ajánlott irodalom
- 31.1. Az NMHH közigazgatási tevékenységeinek rendszere, sajátosságai
- 32. Szankciórendszer a médiaigazgatásban
- 32.1. A szankció fogalma
- 32.2. A szankció típusai
- 32.3. A vezető tisztségviselő szankcionálása
- 32.4. A szankció funkciói
- 32.5. Szankciókiszabási elvek, garanciák és a felhívás jogintézménye
- 32.6. A mérlegelés
- 32.7. A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató sajátos, médiaigazgatáson belüli felelőssége
- Ajánlott irodalom
- 32.1. A szankció fogalma
- 33. A médiaigazgatás társszabályozási, önigazgatási rendszere
- 33.1. A társszabályozási rendszer általános áttekintése
- 33.2. A társszabályozási hatáskörök rendszere
- 33.3. A közigazgatási szerződéses jogviszony a társszabályozásban
- 33.4. A társszabályozás törvényi garanciái
- 33.4.1. A társszabályozó szervezet szervezeti és szakmai függetlenségét érvényesítő garanciák
- 33.4.2. A társszabályozás hatálya alá tartozóknak, a társszabályozási eljárás (társszabályozó szervezeten kívüli) alanyainak, résztvevőinek jogait biztosító garanciák
- 33.4.3. A társszabályozásba utalt közfeladatok megfelelő, jogszerű ellátásának védelmét biztosító garanciák
- 33.4.1. A társszabályozó szervezet szervezeti és szakmai függetlenségét érvényesítő garanciák
- 33.5. A társszabályozási feladatokra vonatkozó törvényességi felügyelet
- Ajánlott irodalom
- 33.1. A társszabályozási rendszer általános áttekintése
- 34. Felelősség és szankciók a médiajogban
- 34.1. Büntetőjog és szabálysértési jog
- 34.1.1. A büntetőjogi felelősség
- 34.1.2. A védett jogi érdek
- 34.1.3. A „nagy nyilvánosság” mint tényálláselem
- 34.1.4. Szándékos és gondatlan elkövetés
- 34.1.5. Közvád – magánvád és magánindítvány
- 34.1.6. A bizonyítási teher
- 34.1.7. Speciális mentesülési okok
- 34.1.8. Büntetések és intézkedések a büntetőjogban
- 34.1.9. Szabálysértési felelősség
- 34.1.1. A büntetőjogi felelősség
- 34.2. Polgári jog
- 34.3. A médiaszabályozás
- Ajánlott irodalom
- 34.1. Büntetőjog és szabálysértési jog
- 30. A médiaigazgatás szervezeti rendszere
- Jogszabályok jegyzéke
- A kötet szerzői
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 295 630 5
A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez. A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
