A New Public Management és a New Weberian State koncepció közép- és kelet európai talajon való összevetését végezte el Wolfgang Drechsler a közelmúltban.539 Számos kísérlet történt a múltban a térség optimális közigazgatásának kialakításában. Ezen erőfeszítések az 1990-es évek elején Magyarországon, Szlovéniában és Csehországban voltak a legintenzívebbek, jelenleg pedig az EU felé törekvő volt jugoszláv köztársaságokat lehet említeni. Az átalakítások, modernizációs kampányok elsődleges célja a konszolidáció volt a rendszerváltások után, majd a gazdasági fejlődés és az EU csatlakozás megalapozása. Drechsler szerint a térségben a legfontosabb, legnagyobb hatású reformgondolat egyértelműen az NPM volt, amely a gazdaság és társadalom neoliberális felfogásán nyugodott. Lényege a minimálisra szűkített állam, melynek csökkentett üzemelését a hatékonyságnak és az üzleti szabályoknak kell alávetni. Ezen iskolára jellemző eszköztár a következő volt: projektmenedzsment, lapos hierarchikus struktúrák, ügyfélorientáció, a karrierrendszer eltörlése, depolitizáltság, minőségmenedzsment, kiszervezés. Az átláthatóság növelése, az állampolgárok jobb bevonása és a decentralizáció nem volt eredendően az NPM része, mivel az NPM-ben fontos volt egyfajta instant, a világ bármely pontján alkalmazható tanácsadói jelleg, másrészt egy a korábbi rendet elsöpörni vágyó „forradalmi” attitűd, amibe nem illettek bele olyan értékek, amelyek nem álltak szemben a korábbi renddel.540 Ezzel a megfogalmazással a szerző az NPM vulgarizálódásához szolgáltat adalékot, mely szerint a demokratikus értékek nagyrészt kikerültek az NPM-ből annak elterjedése során. Drechsler szerint az NPM lényegileg egy nagy erejű kísérletnek tekinthető a víz és az olaj elegyítésére: a hatalom monopóliumával rendelkező állam, mely a közérdekre, közjóra tekintettel korlátoz, kényszerít, míg ezzel szemben az üzleti világ a magánérdeket szolgálja, a profit lehető legnagyobb mértékének elérésére összpontosítva.541 Drechsler az NPM Közép- és Kelet-Európában jellemző sajátos szellemi konfliktusterét úgy fogalmazza meg, hogy a hatékonyság és eredményesség követelménye nem helyezhető a jogállamiság fölé. A közigazgatás alapeleme a szabálykövetés, átláthatóság és megbízhatóság, melyekhez képest a gyorsaság és a költséghatékonyság követelménye legfeljebb csak másodlagos lehet. Miután a közszolgálat munkaintenzív tevékenység, nagy hozzáadott értékkel,542 a közigazgatási munkát nem lehet elemeire bontani, és elemenként mérni a hatékonyságát. A túlzott ellenőrzés csökkenő minőséghez és teljesítményhez vezet a közigazgatásban. Drechsler egyetértőleg idézi az Akerlof–Kranton szerzőpáros állítását543 a Max Weber nevéhez fűződő alapvetésről, miszerint „a közigazgatás egy szakma”, tehát megvannak a sajátosságai, amiket tiszteletben kell tartani. A bevett és fent felsorolt NPM megoldásokkal kapcsolatban a következő gyakorlati problémák merültek fel Közép- és Kelet-Európában: a lapos struktúrák nem önmagukban jók vagy rosszak, helytállóságukat kizárólag az adott feladat kontextusának fényében lehet megítélni; az állampolgárok ügyfelekként való felfogása eliminálja a részvételi jogokat és állampolgári kötelességeket; a karrierrendszerű közszolgálat lebontása az állami adminisztratív kapacitás leromlásához vezet; a kiszervezés számos esetben rendkívül drágának bizonyult a kiszervezett területtel kapcsolatos döntési mozgástér leszűkítése mellett. A projektmenedzsment a gyakorlatban alkalmazható, de nagy elővigyázatosságot érdemel, mivel gyakran drágább és kevésbé ellenőrizhető, mint a hagyományos szemléletmód alkalmazása, míg a minőségmenedzsment nem szükségszerű NPM-eszköz.