Gellén Márton, Hosszú Hortenzia, Szabó Tamás

Közpolitika

Bevezetés, összehasonlítás, fejlesztés


Érdekérvényesítő csoportok, mint a közpolitika szereplői

A közpolitika egyik legfontosabb aspektusaként a 20. század második felére a világ demokratikus országaiban általános jelenséggé vált a politikai döntéshozatal demokratizálása. Ezzel megteremtődött a lehetőség, hogy a modern társadalmak komplex funkcionális tagolódásából fakadó ezernyi csoportérdek koncentráltan megjelenhessen, és – természetesen a körülményektől függően – beillesztődjön az ágazati szakpolitikai programokba s vele az állami és az egyre izmosodó szupranacionális közpolitikai rendszerekbe. A gyűjtőszóval érdekszervezetek (stakeholder) néven definiált szektor a következő alszektorokat foglalja magában:

Közpolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 626 8

Mi a közpolitika? Milyen politika az, ami eleve nem „köz-”? Sokan még mindig hajlamosak rácsodálkozni, hogy ilyen is van. Pedig a jogi szemléletű közigazgatás csak csigahéj lakó nélkül: szilárd, tartós, de önerőből nem jut sehová.

A közpolitika lényege is ez: ha az emberi közösségnek már van jogállami, demokratikus és remélhetőleg hatékony szervezete, akkor érdemes lenne e szervezetet olyan tevékenységek felé irányítani, amelyek lehetőleg ésszerűek, és a közösség érdekét szolgálják. A közpolitika erre kínál eszköztárat: fogalmakat, gondolatokat, módszereket, elolvasható szakirodalmat, társakat, akikkel fontos tartalmi felismeréseket meg lehet osztani.

A könyv szerzői és lektorai egyetemi oktatók. Amellett, hogy kézikönyvként is forgatható, a kiadvány tankönyvként szolgál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gellen-hosszu-szabo-kozpolitika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave