A közpolitikai megközelítés középpontjában az intézményes politikai döntéshozatal áll. Mivel ez a típusú döntéshozatal a legnagyobb mértékben a kormányzati végrehajtó tevékenység része, ezért sokan egyenesen kormányzattanként értelmezik a fogalmat.4 A közpolitika fókuszában a végrehajtó hatalom, vagyis a kormányzás működése, a kormányzati tevékenység, illetve a kormányzati teljesítmény vizsgálata áll. A 20. század második felére a korábbiakhoz képest jelentősen kiszélesedett a kormányzati döntéshozatal köre mind személyi, mind szervezeti értelemben. A társadalom egyre szélesebb köre kapcsolódik a különböző közpolitikai döntések előkészítéséhez, magához a döntéshozatalhoz, valamint a meghozott döntések (legyen az jogalkotás vagy jogalkalmazás) utólagos ellenőrzéséhez. A jelenség összefügg azzal, hogy a társadalmi és gazdasági modernizációval folyamatosan bővültek, bővülnek az állami, kormányzati feladatok és hatáskörök, amely maga után vonta a közigazgatási szakapparátusok strukturálódását. Egyes becslések szerint napjaink demokratikus államainak közszektorai, ideértve a központi és helyi önkormányzati közigazgatás, közszolgáltatók, állami és önkormányzati vállalatok, független igazságszolgáltatási rendszerek igazgatási apparátusait, már a munkaképes korú lakosság közel harmadát foglalkoztatják, fedik le.