Kriminológia - szakkriminológia
2.4.3. A gazdasági bűnözés terjedelme, struktúrája és dinamikája
- Aki a „gazdasági bűncselekmények” összbűnözésen belüli arányát vizsgálja, azt különösebb meglepetés nem éri, még akkor sem, ha a gazdálkodással összefüggő bűnözés említett, árnyaltabb képet nyújtó kriminológiai kategóriáját is figyelembe veszi.E kategóriák arányának alakulását a következő táblázat szemlélteti.Éva) összes ismertté vált bűncselekményb) gazdálkodással összefüggő bűncselekményekc)–b)-n belül a gazdasági bűncselekményekb) aránya a)-n belülc) aránya a)-n belül196512167033525*292027,5%2,3%197012100025167*374920,6%3,1%197512000024356*288220,1%2,4%198013047013345582610,2%4,4%19851658201054649436,3%2,9%19892254001288480735,7%3,5%19903410701554398584,5%2,8%19914403701113383472,5%1,8%19924472101524889133,4%1,9%19934009301644161464,1%1,5%19943894501596140854,0%1,0%19955020401797350643,5%1,0%19964460502155954094,6%,1,1%19975144002556765434,9%1,2%199860062133180134545,5%2,2%199950571648318203189,5%4,0%200045067344261108869,8%2,4%200146569443664124129,3%2,6%2002420782481491424811,4%3,4%2003413343522751500812,6%3,7%2004418883480481666111,4%4,0%2005436522660871710615,1%3,9%* 1965-ben, 1970-ben és 1975-ben „társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények”.Látható, hogy az utóbbi évtizedeket szemlélve lényeges tendenciákat nem figyelhetünk meg: mind a gazdálkodással összefüggő bűnözés, mind a szűkebb, gazdasági bűnözés az időszak nagyobbik felében az összbűnözés alig számottevő hányadát teszi ki. Érdekes azonban, hogy az évről évre bekövetkező változások jórészt azonos módon és mértékben érintik mindkét kategóriát. Az utóbbi évtizedben csak néhányszor fordult elő, hogy az előző évi arányokhoz képest a gazdálkodással összefüggő deliktumok aránya nőtt, a gazdasági bűncselekményeké viszont csökkent.További figyelemre méltó körülmény, hogy az arányok stagnálása és ingadozása mellett az utóbbi fél évtizedben, ha lassan is, de kimutathatóan nőtt mindkét kategória összbűnözésen belüli aránya, ez azonban alig tér el az összkriminalitás tendenciáitól.Ami az ítélkezési statisztikát illeti, az utóbbi 20 évben a szorosan vett gazdasági bűncselekmények miatt elítélt felnőttek száma 1994-ben volt a legalacsonyabb (734 fő), 1998-ban az elítéltek száma csaknem három és félszer, 2004-ben ötször ennyi volt. Az egyenletesen növekvő tendencia azonban itt is csak az utóbbi évtizedben figyelhető meg. Az elítéltek nemét, korát és iskolai végzettségét tekintve az összbűnözéssel összevetve említést érdemel a nők valamivel magasabb aránya, valamint az (az elemzést megelőzően is sejthető) körülmény, hogy a gazdasági bűnözés területén jóval kevésbé érzékelhető az általános tendencia, mely szerint az életkor előrehaladtával a bűnözési hajlam csökken.Bizonyára az sem okoz meglepetést, hogy e körben az átlagosnál jóval nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ám az mégsem hagyható szó nélkül, hogy az egyetemi, főiskolai diploma birtokában elmarasztaltak száma 10 év alatt megkétszereződött. A bűnismétlők aránya csekélyebb mint más területen, a többszörös visszaesők gyakorlatilag ki sem mutathatók.A Btk. XVII. fejezete körében a leggyakrabban alkalmazott büntetési nem a pénzbüntetés, esetenként 60%-os részesedési aránnyal. Ezt az önállóan alkalmazott mellékbüntetések és intézkedések követik, kb. 25%-os aránnyal. A felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek aránya az elmúlt évtizedekben lényegében évről évre növekedett 9%-ról 18%-ra. Ugyancsak kétszeresére nőtt a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya (1,5%-ról 3,6%-ra), ám látható, hogy így is átlagosan kb. csak minden 30. gazdasági bűnöző kerül rács mögé, évente mintegy 50–60 személy.A gazdasági bűnözésre kiváltképpen érzékeny közvéleményt nyilván irritáló szankcióstatisztika persze önmagában nehezen értékelhető, s csak akkor vonhatnánk le belőle bármely következtetést, ha alaposabban elemeznénk a vizsgált bűncselekményi kör jellegét és súlyát, valamint ennek változásait. Ez a törvény folyamatos módosulásai miatt részleteiben ma még nem lehetséges, de tény pl. hogy a rendszerváltás éveinek tömeges deviza-bűncselekményei mára az inkább gyakoriságuk, mintsem tárgyi súlyuk miatt jelentős bankkártya-hamisításoknak és adócsalásoknak adták át a helyüket, a végrehajtandó szabadságvesztéssel honorálható súlyos gazdasági tettek pedig – ha egyes területeken gyakoribbak is (mint pl. a pénzhamisítás esetében) – abszolút számban nem rendezték át olyan mértékben a Btk. XVII. fejezetének szerkezetét, amely az ítélkezési gyakorlat jelentős megváltozását indokolta és eredményezte volna.Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy a nyilvánosság által megismert, nagy port felvert súlyos „gazdasági” bűnügyek rendszerint a vagyon elleni csalások és hűtlen kezelések számát gyarapították, s legfeljebb kriminológiai értelemben tekinthetők „gazdálkodással összefüggő” tetteknek. A szankciórendszer iménti áttekintése viszont csak a formálisan is e körbe sorolt bűncselekményekre (Btk. 287–314. §) terjedt ki.S ha ezt figyelembe vesszük, a szoros értelemben vett gazdasági bűnözés átlagos súlya – a számottevő arányt képviselő „tucatbűncselekményekkel” – magyarázatot adhat az ítélkezés látszólagos enyheségére.
- A gazdasági bűncselekményekre összességében mégsem mondható, hogy jellemzően a bagatell-kriminalitás körébe tartoznának. Ennek igazolásaként feltétlenül említést kell tenni az ilyen tettek által okozott milliárdos, és csak igen kis részben megtérülő károkról is. Mindezt a következő táblázat mutatja be.A számok magukért beszélnek: az utóbbi évek kiegyenlítettnek mondható tendenciáját csak a 2003-as kiugró számok törték meg, a többi évben az átlagos kárérték kevéssel 30 milliárd forint fölött volt. Ugyanez mondható el a megtérülésről: főként zár alá vétellel, majd vagyonelkobzással alig több mint egytizede térült csak meg az ilyen károknak, a többi minden valószínűség szerint a bűnözőknél maradt.Ez sajátos rentabilitást teremt a gazdasági bűnözés területén: úgy tűnik, érdemes vállalni a szabadságvesztéssel járó kockázatot is, ha a nyereség biztosítottnak látszik. (2–3 év börtönbüntetés nyilván annak tudatában elviselhető, hogy a százmilliós haszon időközben a hatóságok szeme elől elrejtve akár kamatozik is).Ezzel szemben, ha sikerülne megteremteni a bűnös úton szerzett vagyon elvonásának hatékonyabb eszközeit, a kifizetődőség megszűnne, hiszen ilyenkor a kockázati szint már más lenne: érdemes-e vállalni az eseteleges börtönbüntetést is, ha a bűncselekmény hasznából semmi nem marad.Ez egyben válasz arra is, miért nem elsősorban a szabadságvesztések számát vagy súlyát kell ezen a területen növelni. A helyes cél megfelelő vagyoni szankciók alkalmazása, elsősorban a bűnös úton szerzett vagyon elvonása, a gazdasági bűnözés anyagi alapjainak megrendítése kell legyen, és olyan intézkedések alkalmazása, amelyek bizonyos súlyú tettek esetében a jövőben hatékonyan kizárják a jogerősen elítélteket a gazdasági élet jogkövető szereplői köréből.Megértethető tehát talán a közvéleménnyel is, hogy a tisztességes gazdálkodás büntetőjogi eszközökkel történő erősítése leghatékonyabban nem a börtönnépesség növelésével érhető el.
Tartalomjegyzék
- Kriminológia-Szakkriminológia
- Impresszum
- Előszó
- ELSŐ RÉSZ – Általános rész
- 1.1. A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban
- 1.1.1. Problémafelvetés
- 1.1.2. A kriminológia fogalma és feladata
- 1.1.3. A kriminológia kutatási részterületei
- 1.1.4. A kriminológia helye a bűnügyi tudományok rendszerében
- 1.1.5. A kriminológia helye és szerepe a társadalomban
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.1.1. Problémafelvetés
- 1.2. A kriminológia tudományának létrejötte
- 1.3. A XX. század kriminológiai elméletei
- 1.3.1. Problémafelvetés
- 1.3.2. Biológiai-testi-lelki adottságokat vizsgáló elméletek
- 1.3.2.1. Antropológiai elméletek
- 1.3.2.2. Az ikerkutatások
- 1.3.2.3. Az örökbefogadási vizsgálatok
- 1.3.2.4. Kromoszóma-rendellenességek
- 1.3.2.5. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák
- 1.3.2.6. Kora gyermekkori agyi károsodás
- 1.3.2.7. Betegségek
- 1.3.2.8. Az intelligencia
- 1.3.2.9. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések
- 1.3.2.10. A pszichopátia
- 1.3.2.11. A biológiai-testi-lelki tényezőkkel kapcsolatos elméletek összefoglalása
- 1.3.2.1. Antropológiai elméletek
- 1.3.3. A személyiséggel összefüggő elméletek
- 1.3.4. Szociológiai bűnözéselméletek
- 1.3.5. A bűnelkövetés elméletei
- 1.3.6. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek
- 1.3.7. Intézményelmélet
- 1.3.8. A többfaktor-megközelítés
- 1.3.9. Radikális (kritikai) kriminológia
- 1.3.10. A kulturális kriminológia
- 1.3.11. Szocialista kriminológia
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.3.1. Problémafelvetés
- 1.4. A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése
- 1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői
- 1.4.2. A magyar kriminológia kialakulása a dualizmus időszakában
- 1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők
- 1.4.2.2. Szociológiai jellegű kriminológiai nézetek, magyarázatok, megközelítések képviselői
- 1.4.2.3. Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői
- 1.4.2.4. A dualizmus kori kriminológia értékelése
- 1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők
- 1.4.3. A kriminológia helyzete a két háború közötti időszakban
- 1.4.4. A kriminológia helyzete a II. világháborút követő időszaktól az ötvenes évek végéig
- 1.4.5. Kriminológia a szocializmus időszakában: a magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig
- 1.4.6. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei
- 1.4.7. Összegzés
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői
- 1.5. A kriminológiai kutatási módszerek
- 1.5.1. Problémafelvetés
- 1.5.2. A tapasztalati kriminológiai vizsgálatok kialakulása
- 1.5.3. Az empirikus társadalomtudomány
- 1.5.4. A gyakorlat és az elmélet viszonya
- 1.5.5. A kriminológiai kutatás folyamata
- 1.5.6. Az összefüggő láncolatok felvázolása, a probléma konkretizálása
- 1.5.7. Kutatási hipotézisek megfogalmazása
- 1.5.8. A módszer megválasztása
- 1.5.9. A választott módszer operacionalizálása és ellenőrzése
- 1.5.10. Az adatok kiértékelése
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.5.1. Problémafelvetés
- 1.6. A bűnözés mérésének módszerei; a magyarországi kriminalitás általános jellemzői
- 1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei
- 1.6.2. A bűnözés mérése, statisztikai módszerek
- 1.6.3. A kriminálstatisztikai rendszer
- 1.6.4. A bűnözés morfológiai jellemzői a kriminálstatisztika szemszögéből
- 1.6.5. A kriminalitás és a büntetőeljárás szakaszai
- 1.6.6. A bűnözés alanyi oldala
- 1.6.7. A bűnözés területi adatai
- 1.6.8. Jogkövetkezmények
- Forrásmunkák:
- Ellenőrző kérdések
- 1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei
- 1.7. A bűnözés visszatükröződése. Latens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől
- 1.8. A viktimológia
- 1.8.1. Problémafelvetés
- 1.8.2. A viktimológia fogalma, irányzatai és helye a bűnügyi tudományok rendszerében
- 1.8.3. A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek és dokumentumok
- 1.8.4. Az áldozat fogalma
- 1.8.5. A bűncselekmények áldozatainak helyzete az európai uniós standardok tükrében
- 1.8.6. A magyar áldozatpolitika legújabb fejleményei
- Forrásmunkák
- Jogszabályok
- Dokumentumok
- Internetes honlapcímek
- Ellenőrző kérdések
- 1.8.1. Problémafelvetés
- 1.9. A bűnözés társadalmi reprodukciója, deviancia-kontroll, társadalmi bűnmegelőzés
- 1.9.1. Bevezető gondolatok
- 1.9.2. A XXI. század bűnözése Magyarországon: a piaci társadalom bűnözése
- 1.9.3. A devianciák, ezen belül a hagyományos bűnözés társadalmi reprodukciójának számba jöhető modelljei
- 1.9.4. A társadalmi bűnmegelőzés
- Forrásmunkák
- Dokumentumok
- Ellenőrző kérdések
- 1.9.1. Bevezető gondolatok
- 1.1. A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban
- MÁSODIK RÉSZ – Bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportok
- 2.1. Vagyon elleni bűncselekmények
- 2.1.1. Problémafelvetés
- 2.1.2. A vagyon elleni bűncselekmények fogalma. Mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kategóriába, és melyek nem. A kriminológiai és a jogi elhatárolás eltérése. A hazai szabályozás
- 2.1.3. Miért fontos? A vagyon elleni bűncselekmények jelentősége, aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva
- 2.1.4. Magyar sajátosságok A szabálysértések és a halmazatok jelentősége
- 2.1.5. Máshol mi a helyzet? Nemzetközi összehasonlítás Nemzetközi adatok és trendek rövid bemutatása. Összefüggés a GDP és a bűnözés alakulása között. A fejlett, a fejlődő és az elmaradott országok jellemzői
- 2.1.6. Mit nyerünk és mit veszítünk? A vagyon elleni bűnözés társadalmi szintű értékelése. A bűnözés, mint társadalmi jövedelem-újraelosztó rendszer bemutatása. Az okozott kár megítélése társadalmi szempontból. A bűnözés által indukált gazdasági fejlődés
- 2.1.7. Elkövetők és áldozatok
- 2.1.8. Mi a magyarázat? A vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos kriminológiai elméletek
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.1.1. Problémafelvetés
- 2.2. Az erőszakos bűnözés
- 2.2.1. Problémafelvetés
- 2.2.2. Az erőszakos bűnözés fogalma
- 2.2.3. Az erőszak gyökerei
- 2.2.4. Az erőszakos bűnözés morfológiája
- 2.2.5. A szexuális erőszak
- 2.2.6. Az elkövetők jellemzői
- 2.2.7. Az áldozatok
- 2.2.8. Az erőszakos bűnözés oksága
- 2.2.9. Az erőszakos bűncselekmények profilaxisa
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.2.1. Problémafelvetés
- 2.3. Családon belüli erőszak
- 2.3.1. Problémafelvetés
- 2.3.2. A családon belüli erőszak fogalma
- 2.3.3. A családon belüli erőszak tipizálása
- 2.3.4. A családon belüli erőszak a számok tükrében – adatok és kutatási eredmények
- 2.3.5. Elméletek a családi erőszak magyarázatára
- 2.3.6. A családon belüli erőszak kezelése – társadalmi reakciók
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.3.1. Problémafelvetés
- 2.4. A fehérgalléros bűnözés; a gazdasági bűnözés
- 2.4.1. Problémafelvetés
- 2.4.2. Fogalmi kérdések, a definiálás nehézségei
- 2.4.3. A gazdasági bűnözés terjedelme, struktúrája és dinamikája
- 2.4.4. A gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén tényezők, jellemző ügycsoportok
- 2.4.5. A büntetőjogi szabályozás és a bűncselekmények néhány jellemző kriminológiai vonása
- 2.4.6. Nemzetközi tendenciák a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.4.1. Problémafelvetés
- 2.5. A szervezett bűnözés
- 2.5.1. Problémafelvetés
- 2.5.2. Fogalommeghatározás, elhatárolás
- 2.5.3. A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei
- 2.5.4. A szervezett bűnözés kialakulása, történetisége, változása napjainkig
- 2.5.5. A szervezett bűnözés jellemzői
- 2.5.6. Helyzetkép a szervezett bűnözésről Európában
- 2.5.7. A szervezett bűnözés elleni harc
- Forrásmunkák
- Felhasznált linkek:
- Ellenőrző kérdések
- 2.5.1. Problémafelvetés
- 2.6. A terrorizmus
- 2.6.1. Problémafelvetés
- 2.6.2. A terrorizmus fogalma
- 2.6.3. A terrorizmus fajtái
- 2.6.4. A terrorizmus jelenkori megjelenési formái
- 2.6.5. A média szerepe
- 2.6.6. A terrorista merénylet társadalmi hatása
- 2.6.7. A terrorista személyiség
- 2.6.8. A terrorista csapdája
- 2.6.9. Az állam csapdája
- 2.6.10. A terrorizmus finanszírozása
- 2.6.11. A terrorizmus elleni harc
- 2.6.12. A büntetőjog válasza a terrorizmusra
- 2.6.13. Háború vagy bűnüldözés
- 2.6.14. Az antiterrorista harc korlátai
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.6.1. Problémafelvetés
- 2.7. Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
- 2.7.1. Problémafelvetés
- 2.7.2. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései
- 2.7.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.7.1. Problémafelvetés
- 2.8. A közlekedési bűnözés
- 2.8.1. Problémafelvetés
- 2.8.2. Közlekedés-kriminológiai alapvetés a baleset-megelőzéshez
- 2.8.3. A baleseti okkutatás
- 2.8.4. A balesetekben szerepet játszó objektív (nem emberi) tényezők
- 2.8.5. A balesetekben szerepet játszó főbb fiziológiai és pszichológiai tényezők
- 2.8.6. A balesetekben szerepet játszó főbb szociológiai tényezők
- 2.8.7. A közlekedés összefüggéseinek elemzése
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.8.1. Problémafelvetés
- 2.9. A gyermek- és fiatalkori bűnözés
- 2.10. Nemek és bűnözés
- 2.10.1. Problémafelvetés
- 2.10.2. Fogalom
- 2.10.3. Elméletek a nemek kriminalitásáról
- 2.10.4. A feminista kriminológia
- 2.10.5. A női áldozatok
- 2.10.6. Gender vakság-, férfikutatás
- 2.10.7. A nemek kutatása a magyar kriminológiában
- 2.10.8. A női bűnözés – férfi bűnözés összehasonlítása
- 2.10.9. A nemek kutatásának távlatai és kérdései
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.10.1. Problémafelvetés
- 2.11. A karrierbűnözés, karrierbűnözők, bűnözői karrier
- 2.12. A bűnözés és a kisebbségek
- 2.12.1. Problémafelvetés
- 2.12.2. Fogalmak
- 2.12.3. Kisebbségek a globalizálódó világban: népesedési és migrációs kihívások
- 2.12.4. Migráció- és integrációelméletek
- 2.12.5. Etnikai csoportokkal kapcsolatos konfliktusforrások
- 2.12.6. Alkalmazkodási modellek
- 2.12.7. Modern rendészet kisebbségi és migrációs környezetben
- 2.12.8. A multikulturális társadalom koncepciójának kérdőjelei
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.12.1. Problémafelvetés
- 2.1. Vagyon elleni bűncselekmények
- HARMADIK RÉSZ – Kriminológia és bűnözéskontroll
- 3.1. Kriminálpolitika és pönológia
- 3.1.1. Problémafelvetés
- 3.1.2. A kriminálpolitika fogalma
- 3.1.3. A jogállami kriminálpolitika alapelvei
- 3.1.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer és a kapcsolódó szervezetek
- 3.1.5. A kriminálpolitika feladata
- 3.1.6. Kriminálpolitikai modellek
- 3.1.7. Nemzetközi és európai kriminálpolitika
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 3.1.1. Problémafelvetés
- 3.2. A bűnüldözés működési modelljei
- 3.3. A közösségben végrehajtott büntetések; a helyreállító igazságszolgáltatás
- 3.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai
- 3.1. Kriminálpolitika és pönológia
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 627 5
Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero