Kriminológia - szakkriminológia
2.4.5. A büntetőjogi szabályozás és a bűncselekmények néhány jellemző kriminológiai vonása
- Az 1978. évi IV. törvény három címben szabályozza a gazdasági bűncselekménynek tekintett magatartásokat. Az első címbe a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények tartoznak, ezt a hagyományos pénz- és bélyeghamisítás követi, s a harmadik rész a pénzügyi bűncselekmények címet viseli. Minthogy azonban az első, legterjedelmesebb cím több mint két tucat, egymástól sokszor merőben eltérő jellegű bűncselekményt sorol fel, az egységes és logikusabb rendszer áttekintése érdekében célszerűbb a Btk. XVII. fejezetében olvasható tényállásokat más szempont, az elsődlegesen védett jogtárgy alapján is csoportosítani.Az egyes bűncselekmények által legjellemzőbben sértett vagy veszélyeztetett viszonyokat figyelembe véve, a következő felosztás látszik célszerűnek:
- Elsősorban a hitelezők érdekeit sértő bűncselekmények:
- Csődbüntett (290. §),
- Hitelező jogtalan előnyben részesítése (291. §),
- A számvitel rendjének megsértése (289. §),
- Tartozás fedezetének elvonása (297. §),
- Hitelezési csalás (297/A. §),
- Tőkebefektetési csalás (299/B. §),
- Készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekmények (313/B,C,D §),
- Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása (299. §).
- A gazdasági társaságok integritását, törvényes működését és a tagjaik érdekeit sértő bűncselekmények:
- Gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése (298/A. §),
- Valótlan érték megjelölése (298/C. §),
- Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása (298/B. §).
- A fogyasztók és a versenytársak érdekeit sértő bűncselekmények:
- Rossz minőségű termék forgalomba hozatala (292. §),
- Minőség hamis tanúsítása (295. §),
- Áru hamis megjelölése (296. §),
- A fogyasztó megtévesztése (296/A. §),
- Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (296/B. §),
- Árdrágítás (301. §).
- Üzleti, banki (pénzintézeti), és tőzsdei érdekeket sértő bűncselekmények:
- Gazdasági titok megsértése (300. §),
- Jogosulatlan pénzügyi tevékenység (298/D. §),
- Piramisjáték szervezése (299/C. §),
- Bennfentes kereskedelem (299/A. §),
- Pénzmosás (303. §),
- A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (303/B. §).
- Állami tevékenységgel (állami szerepvállalással, irányítással, elosztással) kapcsolatos bűncselekmények:
- Haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettségek megszegése (287. §),
- Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (288. §),
- Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (298. §),
- Pénzhamisítás (304. §),
- Pénzhamisítás elősegítése (304/A. §),
- Hamis pénz kiadása (306. §),
- Bélyeghamisítás (307. §),
- Adócsalás (310. §),
- Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (310/A. §),
- Visszaélés jövedékkel (311. §),
- Jövedéki orgazdaság (311/A. §),
- Jövedékkel visszaélés elősegítése (311/B. §),
- Csempészet és vámorgazdaság (312. §),
- Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése (314. §).
A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt (300/C. §) és az ahhoz kapcsolódó 300/E. §-t nehéz besorolni bármelyik csoportba, a bűncselekmény távolról sem csupán a gazdálkodás kapcsán nélkülözhetetlen segédeszköz, manipulálása privát vagyoni érdekeket is sérthet.Egyébként is kitűnik a felsorolásból, hogy olykor több sértett vagy veszélyeztetett jogtárgy folytán számos bűncselekmény vegyes jellegű, vagyis több csoportba is tartozhat. A deliktumok iménti felosztása tehát – amellett, hogy tartalmi szempontból pontosabb, mint a Btk. rendszere – semmiképpen nem jelent merev határokat.
- Ezúttal csak néhány, napjainkra különösen jellemző bűncselekmény egyes kriminológiai aspektusait tekintjük át.A lassan másfél évtizede a Btk.-ba került csődbűntettek elkövetőit sohasem magáért a csődért, hanem az ahhoz vezető, vagy az azt követő csalárd magatartásokért vonták és vonják felelősségre. Az e körben ismertté vált bűncselekmények száma szinte évről évre egyenletesen nő (2000:734, 2001:1156, 2002:1296, 2003:1468, 2004:1791).A jellemző tetteket vizsgálva számos kriminogén tényező mellett – pl. a bank- és hitelrendszer anomáliái, a szelektív tőkeszegénység, az igen elterjedt korrupció vagy akár a kisvállalkozások indokolatlan adó- és adminisztrációs terhei (amelyek sajátos öngerjesztő formában egyben okok is és következmények is) – meghatározónak tekinthetjük a gazdálkodás „tradicionális kultúrájának” szinte teljes hiányát, és a gazdasági erkölcs jóformán ismeretlen voltát.A rendszerváltást megelőző időszakban a gazdálkodást erős keretek közé szorított központi szemlélet, de egyben – kár vitatni – általában csaknem teljes kockázatmentesség, jól érzékelhető biztonság jellemezte.Imitálták a piacot, s ezáltal erősen limitálták a piaci verseny kockázatát. A „csőd” ismeretlen fogalom volt, s a „szanálás” nem a felszámolást, hanem a „gazdasági nyereséget biztosító (helyreállító) központi intézkedések megtételét” jelentette. Ez a szemlélet mélyen beivódott a gazdaság alanyaiba. Amikor pedig a vállalkozás szabadsága megnyílt, s az emberekbe szinte belesulykolták, hogy „a vállalkozásoké a jövő”, „aki lemarad, kimarad”, „a szabad kibontakozást gátló körülmények immár megszűntek”, alig érzékelte valaki, hogy a társaságalapítás, a gazdasági tevékenységbe kezdés nem feltétlenül csak előnyökkel járhat. A gazdálkodásnak csupán a pozitív oldalát, a lehetőségeit látták, s úgy vélték, e „szép új világban” nem lehetnek vesztesek.Az úgyszólván korlátlan lehetőségek, a valóságossá vált verseny mellett megmaradt a biztonság tudata, ám ez utóbbinak már sokszor nem volt semmi alapja.S amikor (gyakran igen rövid idő múlva) a csőd bekövetkezett, sokan nem is fogták fel a tényleges helyzetüket. Magától értetődő természetességgel keresték másban a bűnbakot, tekintették sajátjuknak a társasági vagyont, menekítették ki a lízingautót, vagy a gépeket, reménykedve, hogy majd jobb idők jönnek, s megint belefoghatnak valamibe.Még ma is nap mint nap olvashatjuk, hogy a csődbűntettek vádlottjai nem értik – vagy nem akarják megérteni –, miért, milyen alapon akarják megbüntetni őket a maradék cégvagyon saját célra történő felhasználása miatt, hiszen a társaságot saját tőkéjükkel alapították, a felvett hitel fedezetét magánvagyonuk képezte stb. Nem épp elég büntetés, hogy csődbe mentek?Nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy a gazdálkodás nem csupán magánügyük, s ha valamilyen tervük „nem jön be”, nem vonulhatnak ki sértődötten, hogy másutt, másba kezdjenek. Nem csak önmagukért, hanem gazdasági partnereikért, hitelezőikért is felelősséggel tartoznak. És persze felelnek köztartozásaikért is.A Csődtörvény módosításaival és a bűncselekmény küszöbön álló újrakodifikálásával olyan jogi hátteret kell biztosítanunk, amely pontosan tudatosítja a gazdaság mostani és későbbi potenciális alanyaival, hogy a gazdálkodás kockázattal és felelősséggel is jár. A piacgazdaság nem csupán korlátlan lehetőségekkel, hanem súlyos bukásokkal is szembesítheti alanyait. A kockázatok reális számbavételének és a felelősségtudatnak a kialakulása pedig segíthető és fejleszthető. Más szóval, direkt módon is támogatható a gazdasági morál erősödésének folyamata. Végső esetben akár csődbűntettek miatti eljárásokkal és ítéletekkel is.A kriminálstatisztikában sajnos alig kimutatható, ám vitathatatlanul napjaink egyik legveszélyesebb bűncselekménye, a pénzmosás lényegében a bűnös úton szerzett javak legalizálása.A profitorientált bűnözési formák kezdetben pusztán saját szükségletek kielégítését szolgálták. A bűnözés hasznát csak célnak tekintették, s azt jellemzően „felélték”. A szervezett bűnözés kialakulásával és erősödésével azonban a bűnös pénz részben eszközzé, forrássá vált. Folyamatos és növekvő profithoz és az ezt biztosító bűnözés finanszírozásához ugyanis csak e javak legális gazdaságba történő visszaforgatásával lehetett jutni. A közvetlen profit egy részéről tehát a bűnözők a busásan megtérülő befektetés reményében, hosszabb távú érdekeiket szem előtt tartva, ma már tudatosan lemondanak. Ez egyben azt is jelenti hogy a szervezett bűnözés folyamatosan erősödik, s mind távolabbra, egyre mohóbban terjeszti ki csápjait. Ez a tény helyezte a pénzmosás problémakörét új, a korábbi, hagyományos eszközökkel nem feltétlenül kezelhető dimenzióba.Az úgynevezett „Genfi felhívásban” (The Geneva Appeal) pl. alig néhány éve fogalmazták meg a bűnüldözés elismerten kiváló gyakorlati szakemberei a következőket:„Az informatikai hálózatok és az Internet, a modem és a telefax korában a csalárd eredetű pénz nagy sebességgel áramolhat egyik számláról a másikba, egyik adóparadicsomból a másikba, a névtelen, tiszteletre méltó és bőkezűen megfizetett tanácsadó és befektető társaságok által ellenőrzött off shore társaságok leple alatt. Ezt a pénzt azután ellenőrizetlenül helyezik el vagy fektetik be. A csalók szinte biztos büntetlenséget élveznek. Minden egyes ország igazságszolgáltatásának ugyanis évekre van szüksége ahhoz, hogy ennek a pénznek a nyomára akadjon, ha egyáltalán ez még lehetséges olyan korból örökölt jogi keretek között, amelyben a határoknak még jelentőségük volt a személyek, a javak és a tőke szempontjából.”Ezért fontos a milliárdos károkat okozó pénzmosás kriminalizálása, s azoknak az eszközöknek a megteremtése, amelyek az e területen is jellemző magas látencia csökkentésére alkalmasak.A „kartellbűncselekmény” a kriminalizáció egyik legfrissebb terméke. A büntetőjog „ultima ratio”-jellegét hirdetve sokáig úgy véltük, a versenyt korlátozó megállapodások kezelhetők büntetőjogon kívüli eszközökkel is.A verseny tisztaságát sértő összejátszások szinte azonos forgatókönyv szerint zajlottak: a kötelező közbeszerzési eljárás során a társaságok összeültek (az országos társaságok a tekintélyük és tapasztalatuk, a helyiek helyismeretük jogán foglaltak helyet a közös asztalnál, vagy egyszerűen azért, mert ők szereztek jogot a közbeszerzési pályázatokon történő indulásra) és megegyeztek abban, ki nyer pl. egy bizonyos útszakaszt érintő aktuális útépítési tenderen, milyen összegű árajánlattal. Ennek eldöntése után a többi pályázó a megegyezésnek megfelelően egyszerűen magasabb árajánlatot tett, s nem lehetett kétséges, hogy ezzel a pályázat sorsa eldőlt.Mondhatnánk ugyan, hogy e tevékenység önmagában nem jogszerű ugyan, de össztársadalmi szempontból nem feltétlenül káros, kordában tartásához elegendőek tehát bizonyos versenyjogi eszközök. A Gazdasági Versenyhivatal élt is ezekkel: többször milliárdos bírságokat szabott ki. Minthogy azonban a bennfentes, az adott területre szakosodott cégek mindig tisztában vannak vele, hogy az árajánlattal meddig mehetnek el (s ezt abban a biztos tudatban teszik, hogy még mindig övék lesz a legalacsonyabb), a „monopoljelleg” folytán sokszor a legkedvezőbb ajánlat is irreálisan magas lehet, ennek árát viszont a társadalom fizeti meg. A kérdés ekképpen túlmutathat bizonyos partikuláris vagy akár regionális érdekeken is, s ez legalábbis valóban megfontolásra érdemessé tette a büntetőjogi beavatkozást.Szólni kell végül az informatikai bűncselekmények jelentőségéről.A kérdés messze túlmutat a számítógépes bűnözés szűkebb területén, a skála igen széles: a szerzői és iparjogvédelmi bűncselekményektől kezdve a tiltott pornográf felvételek tilalmán keresztül egészen a személyiség- és adatvédelmi deliktumokig terjedhet. S jócskán van „harci terep” e fegyverek bevetésére.Fontos kriminogén kérdéseket vet fel pl. az információhoz való szinte korlátlan hozzájutás és az ezzel való visszaélés összefonódása. Az Internet, amellett, hogy „áldás”, bizony olykor „átok” is, hiszen enyhébb esetben csak a fogyasztók megtévesztésére is sokszor alkalmas kéretlen reklámok áradatával, rosszabb esetben a gyermekpornográfia terjedésével szembesít bennünket. Aggasztó méreteket ölt a külön üzletággá vált bankkártya-hamisítások és -forgalmazások hálózata. Az informatika fejlődése következtében vált szinte lehetetlenné a bűncselekményekből származó anyagi javak tisztára mosásának nyomon követése. Egyre gyakrabban szerzünk tudomást az állampolgárok személyes adatainak kezelésével, a közérdekű adatokkal vagy a titkos adatszerzéssel kapcsolatos büntető eljárásokról.Mégsem indokolt a pesszimizmus. Fontos, korszakalkotó és mindennapjainkat egyben meghatározó vívmányokat nem szabad elzárnunk vagy korlátoznunk azért, mert diszfunkcioinálisan is használhatók. Törekedjünk inkább arra, hogy a visszaélések ellen pontos és világos jogi szabályaink legyenek, gyorsabban és rugalmasabban reagáljunk az új bűnözési formákra, egy a jelenleginél talán átfogóbb, komplexebb büntetőjogi szemlélettel.
Tartalomjegyzék
- Kriminológia-Szakkriminológia
- Impresszum
- Előszó
- ELSŐ RÉSZ – Általános rész
- 1.1. A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban
- 1.1.1. Problémafelvetés
- 1.1.2. A kriminológia fogalma és feladata
- 1.1.3. A kriminológia kutatási részterületei
- 1.1.4. A kriminológia helye a bűnügyi tudományok rendszerében
- 1.1.5. A kriminológia helye és szerepe a társadalomban
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.1.1. Problémafelvetés
- 1.2. A kriminológia tudományának létrejötte
- 1.3. A XX. század kriminológiai elméletei
- 1.3.1. Problémafelvetés
- 1.3.2. Biológiai-testi-lelki adottságokat vizsgáló elméletek
- 1.3.2.1. Antropológiai elméletek
- 1.3.2.2. Az ikerkutatások
- 1.3.2.3. Az örökbefogadási vizsgálatok
- 1.3.2.4. Kromoszóma-rendellenességek
- 1.3.2.5. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák
- 1.3.2.6. Kora gyermekkori agyi károsodás
- 1.3.2.7. Betegségek
- 1.3.2.8. Az intelligencia
- 1.3.2.9. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések
- 1.3.2.10. A pszichopátia
- 1.3.2.11. A biológiai-testi-lelki tényezőkkel kapcsolatos elméletek összefoglalása
- 1.3.2.1. Antropológiai elméletek
- 1.3.3. A személyiséggel összefüggő elméletek
- 1.3.4. Szociológiai bűnözéselméletek
- 1.3.5. A bűnelkövetés elméletei
- 1.3.6. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek
- 1.3.7. Intézményelmélet
- 1.3.8. A többfaktor-megközelítés
- 1.3.9. Radikális (kritikai) kriminológia
- 1.3.10. A kulturális kriminológia
- 1.3.11. Szocialista kriminológia
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.3.1. Problémafelvetés
- 1.4. A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése
- 1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői
- 1.4.2. A magyar kriminológia kialakulása a dualizmus időszakában
- 1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők
- 1.4.2.2. Szociológiai jellegű kriminológiai nézetek, magyarázatok, megközelítések képviselői
- 1.4.2.3. Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői
- 1.4.2.4. A dualizmus kori kriminológia értékelése
- 1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők
- 1.4.3. A kriminológia helyzete a két háború közötti időszakban
- 1.4.4. A kriminológia helyzete a II. világháborút követő időszaktól az ötvenes évek végéig
- 1.4.5. Kriminológia a szocializmus időszakában: a magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig
- 1.4.6. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei
- 1.4.7. Összegzés
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői
- 1.5. A kriminológiai kutatási módszerek
- 1.5.1. Problémafelvetés
- 1.5.2. A tapasztalati kriminológiai vizsgálatok kialakulása
- 1.5.3. Az empirikus társadalomtudomány
- 1.5.4. A gyakorlat és az elmélet viszonya
- 1.5.5. A kriminológiai kutatás folyamata
- 1.5.6. Az összefüggő láncolatok felvázolása, a probléma konkretizálása
- 1.5.7. Kutatási hipotézisek megfogalmazása
- 1.5.8. A módszer megválasztása
- 1.5.9. A választott módszer operacionalizálása és ellenőrzése
- 1.5.10. Az adatok kiértékelése
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.5.1. Problémafelvetés
- 1.6. A bűnözés mérésének módszerei; a magyarországi kriminalitás általános jellemzői
- 1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei
- 1.6.2. A bűnözés mérése, statisztikai módszerek
- 1.6.3. A kriminálstatisztikai rendszer
- 1.6.4. A bűnözés morfológiai jellemzői a kriminálstatisztika szemszögéből
- 1.6.5. A kriminalitás és a büntetőeljárás szakaszai
- 1.6.6. A bűnözés alanyi oldala
- 1.6.7. A bűnözés területi adatai
- 1.6.8. Jogkövetkezmények
- Forrásmunkák:
- Ellenőrző kérdések
- 1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei
- 1.7. A bűnözés visszatükröződése. Latens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől
- 1.8. A viktimológia
- 1.8.1. Problémafelvetés
- 1.8.2. A viktimológia fogalma, irányzatai és helye a bűnügyi tudományok rendszerében
- 1.8.3. A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek és dokumentumok
- 1.8.4. Az áldozat fogalma
- 1.8.5. A bűncselekmények áldozatainak helyzete az európai uniós standardok tükrében
- 1.8.6. A magyar áldozatpolitika legújabb fejleményei
- Forrásmunkák
- Jogszabályok
- Dokumentumok
- Internetes honlapcímek
- Ellenőrző kérdések
- 1.8.1. Problémafelvetés
- 1.9. A bűnözés társadalmi reprodukciója, deviancia-kontroll, társadalmi bűnmegelőzés
- 1.9.1. Bevezető gondolatok
- 1.9.2. A XXI. század bűnözése Magyarországon: a piaci társadalom bűnözése
- 1.9.3. A devianciák, ezen belül a hagyományos bűnözés társadalmi reprodukciójának számba jöhető modelljei
- 1.9.4. A társadalmi bűnmegelőzés
- Forrásmunkák
- Dokumentumok
- Ellenőrző kérdések
- 1.9.1. Bevezető gondolatok
- 1.1. A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban
- MÁSODIK RÉSZ – Bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportok
- 2.1. Vagyon elleni bűncselekmények
- 2.1.1. Problémafelvetés
- 2.1.2. A vagyon elleni bűncselekmények fogalma. Mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kategóriába, és melyek nem. A kriminológiai és a jogi elhatárolás eltérése. A hazai szabályozás
- 2.1.3. Miért fontos? A vagyon elleni bűncselekmények jelentősége, aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva
- 2.1.4. Magyar sajátosságok A szabálysértések és a halmazatok jelentősége
- 2.1.5. Máshol mi a helyzet? Nemzetközi összehasonlítás Nemzetközi adatok és trendek rövid bemutatása. Összefüggés a GDP és a bűnözés alakulása között. A fejlett, a fejlődő és az elmaradott országok jellemzői
- 2.1.6. Mit nyerünk és mit veszítünk? A vagyon elleni bűnözés társadalmi szintű értékelése. A bűnözés, mint társadalmi jövedelem-újraelosztó rendszer bemutatása. Az okozott kár megítélése társadalmi szempontból. A bűnözés által indukált gazdasági fejlődés
- 2.1.7. Elkövetők és áldozatok
- 2.1.8. Mi a magyarázat? A vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos kriminológiai elméletek
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.1.1. Problémafelvetés
- 2.2. Az erőszakos bűnözés
- 2.2.1. Problémafelvetés
- 2.2.2. Az erőszakos bűnözés fogalma
- 2.2.3. Az erőszak gyökerei
- 2.2.4. Az erőszakos bűnözés morfológiája
- 2.2.5. A szexuális erőszak
- 2.2.6. Az elkövetők jellemzői
- 2.2.7. Az áldozatok
- 2.2.8. Az erőszakos bűnözés oksága
- 2.2.9. Az erőszakos bűncselekmények profilaxisa
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.2.1. Problémafelvetés
- 2.3. Családon belüli erőszak
- 2.3.1. Problémafelvetés
- 2.3.2. A családon belüli erőszak fogalma
- 2.3.3. A családon belüli erőszak tipizálása
- 2.3.4. A családon belüli erőszak a számok tükrében – adatok és kutatási eredmények
- 2.3.5. Elméletek a családi erőszak magyarázatára
- 2.3.6. A családon belüli erőszak kezelése – társadalmi reakciók
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.3.1. Problémafelvetés
- 2.4. A fehérgalléros bűnözés; a gazdasági bűnözés
- 2.4.1. Problémafelvetés
- 2.4.2. Fogalmi kérdések, a definiálás nehézségei
- 2.4.3. A gazdasági bűnözés terjedelme, struktúrája és dinamikája
- 2.4.4. A gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén tényezők, jellemző ügycsoportok
- 2.4.5. A büntetőjogi szabályozás és a bűncselekmények néhány jellemző kriminológiai vonása
- 2.4.6. Nemzetközi tendenciák a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.4.1. Problémafelvetés
- 2.5. A szervezett bűnözés
- 2.5.1. Problémafelvetés
- 2.5.2. Fogalommeghatározás, elhatárolás
- 2.5.3. A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei
- 2.5.4. A szervezett bűnözés kialakulása, történetisége, változása napjainkig
- 2.5.5. A szervezett bűnözés jellemzői
- 2.5.6. Helyzetkép a szervezett bűnözésről Európában
- 2.5.7. A szervezett bűnözés elleni harc
- Forrásmunkák
- Felhasznált linkek:
- Ellenőrző kérdések
- 2.5.1. Problémafelvetés
- 2.6. A terrorizmus
- 2.6.1. Problémafelvetés
- 2.6.2. A terrorizmus fogalma
- 2.6.3. A terrorizmus fajtái
- 2.6.4. A terrorizmus jelenkori megjelenési formái
- 2.6.5. A média szerepe
- 2.6.6. A terrorista merénylet társadalmi hatása
- 2.6.7. A terrorista személyiség
- 2.6.8. A terrorista csapdája
- 2.6.9. Az állam csapdája
- 2.6.10. A terrorizmus finanszírozása
- 2.6.11. A terrorizmus elleni harc
- 2.6.12. A büntetőjog válasza a terrorizmusra
- 2.6.13. Háború vagy bűnüldözés
- 2.6.14. Az antiterrorista harc korlátai
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.6.1. Problémafelvetés
- 2.7. Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
- 2.7.1. Problémafelvetés
- 2.7.2. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései
- 2.7.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.7.1. Problémafelvetés
- 2.8. A közlekedési bűnözés
- 2.8.1. Problémafelvetés
- 2.8.2. Közlekedés-kriminológiai alapvetés a baleset-megelőzéshez
- 2.8.3. A baleseti okkutatás
- 2.8.4. A balesetekben szerepet játszó objektív (nem emberi) tényezők
- 2.8.5. A balesetekben szerepet játszó főbb fiziológiai és pszichológiai tényezők
- 2.8.6. A balesetekben szerepet játszó főbb szociológiai tényezők
- 2.8.7. A közlekedés összefüggéseinek elemzése
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.8.1. Problémafelvetés
- 2.9. A gyermek- és fiatalkori bűnözés
- 2.10. Nemek és bűnözés
- 2.10.1. Problémafelvetés
- 2.10.2. Fogalom
- 2.10.3. Elméletek a nemek kriminalitásáról
- 2.10.4. A feminista kriminológia
- 2.10.5. A női áldozatok
- 2.10.6. Gender vakság-, férfikutatás
- 2.10.7. A nemek kutatása a magyar kriminológiában
- 2.10.8. A női bűnözés – férfi bűnözés összehasonlítása
- 2.10.9. A nemek kutatásának távlatai és kérdései
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.10.1. Problémafelvetés
- 2.11. A karrierbűnözés, karrierbűnözők, bűnözői karrier
- 2.12. A bűnözés és a kisebbségek
- 2.12.1. Problémafelvetés
- 2.12.2. Fogalmak
- 2.12.3. Kisebbségek a globalizálódó világban: népesedési és migrációs kihívások
- 2.12.4. Migráció- és integrációelméletek
- 2.12.5. Etnikai csoportokkal kapcsolatos konfliktusforrások
- 2.12.6. Alkalmazkodási modellek
- 2.12.7. Modern rendészet kisebbségi és migrációs környezetben
- 2.12.8. A multikulturális társadalom koncepciójának kérdőjelei
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.12.1. Problémafelvetés
- 2.1. Vagyon elleni bűncselekmények
- HARMADIK RÉSZ – Kriminológia és bűnözéskontroll
- 3.1. Kriminálpolitika és pönológia
- 3.1.1. Problémafelvetés
- 3.1.2. A kriminálpolitika fogalma
- 3.1.3. A jogállami kriminálpolitika alapelvei
- 3.1.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer és a kapcsolódó szervezetek
- 3.1.5. A kriminálpolitika feladata
- 3.1.6. Kriminálpolitikai modellek
- 3.1.7. Nemzetközi és európai kriminálpolitika
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 3.1.1. Problémafelvetés
- 3.2. A bűnüldözés működési modelljei
- 3.3. A közösségben végrehajtott büntetések; a helyreállító igazságszolgáltatás
- 3.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai
- 3.1. Kriminálpolitika és pönológia
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 627 5
Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero