Az alkoholizálással összefüggő bűnözés megelőzésének kulcskérdése az alkoholizmus visszaszorítása, valamint az alkoholfogyasztásból eredő hátrányok, ártalmak, kockázatok (ezek közé tartozik a bűnelkövetés is) csökkentése. Ezekre összehangolt alkoholpolitika és bűnmegelőzési politika esetén van lehetőség. Hazánkban végiggondolt alkoholpolitikáról az utóbbi tíz-tizenöt évben nem beszélhetünk. Magyarországon „alig jelentek meg azok a törekvések, amelyek az alkoholfogyasztás közvetlen egészségügyi következményein kívül a fogyasztást, illetve a fogyasztás következményeit a betegségnél szélesebben értelmezett társadalmi jelenségként kívánták volna kezelni.” (Buda B. 2005. 157. o.) Örvendetes viszont, hogy a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája az alkohollal összefüggő bűncselekményekkel foglalkozó részben utal arra, hogy az alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentése érdekében „a nemzeti népegészségügyi programnak és a bűnmegelőzési stratégiának egymást erősítő hatást kell kifejteniük.” (Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája, 2003. 2.4.1. alpont.) Pozitívuma továbbá a Stratégiának, hogy valamennyi prioritásánál (gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, városok biztonságának fokozása, családon belüli erőszak megelőzése, áldozattá válás megelőzése, bűnismétlés megelőzése) az ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok között szerepel az adott jelenséggel összefüggő alkoholprobléma megismerése és megelőzése.