MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kriminológia - szakkriminológia
Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői
Gabriel Tarde francia kriminológus szerint a kriminálantropológiai irányzat első és legismertebb képviselője, „Lombroso olyan, mint a kávé: nem táplál, de kellemesen izgat.” (Vámbéry Rusztem Emlékkötet, 1986. 10. o.) Bizonyos mértékű szellemi izgalmat hazánkban is kiváltottak a sokak által a pozitivista kriminológia alapítójának tartott olasz börtönorvos megállapításai és az annak nyomán kialakuló antropológiai (bűnügyi embertani) irányzat tételei. A tárgyalt periódusban hazánkban többen, például az előzőekben említett büntetőjogtudósok is foglalkoztak egy-egy ismertető, illetve értékelő jellegű írás erejéig az antropológiai tanokkal. A bűnügyi embertan művelése és kutatása azonban jóval elmaradt a kriminalitás szociológiai szempontú vizsgálata mögött.
Tartalomjegyzék
- Kriminológia-Szakkriminológia
- Impresszum
- Előszó
- ELSŐ RÉSZ – Általános rész
- 1.1. A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban
- 1.1.1. Problémafelvetés
- 1.1.2. A kriminológia fogalma és feladata
- 1.1.3. A kriminológia kutatási részterületei
- 1.1.4. A kriminológia helye a bűnügyi tudományok rendszerében
- 1.1.5. A kriminológia helye és szerepe a társadalomban
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.1.1. Problémafelvetés
- 1.2. A kriminológia tudományának létrejötte
- 1.3. A XX. század kriminológiai elméletei
- 1.3.1. Problémafelvetés
- 1.3.2. Biológiai-testi-lelki adottságokat vizsgáló elméletek
- 1.3.2.1. Antropológiai elméletek
- 1.3.2.2. Az ikerkutatások
- 1.3.2.3. Az örökbefogadási vizsgálatok
- 1.3.2.4. Kromoszóma-rendellenességek
- 1.3.2.5. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák
- 1.3.2.6. Kora gyermekkori agyi károsodás
- 1.3.2.7. Betegségek
- 1.3.2.8. Az intelligencia
- 1.3.2.9. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések
- 1.3.2.10. A pszichopátia
- 1.3.2.11. A biológiai-testi-lelki tényezőkkel kapcsolatos elméletek összefoglalása
- 1.3.2.1. Antropológiai elméletek
- 1.3.3. A személyiséggel összefüggő elméletek
- 1.3.4. Szociológiai bűnözéselméletek
- 1.3.5. A bűnelkövetés elméletei
- 1.3.6. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek
- 1.3.7. Intézményelmélet
- 1.3.8. A többfaktor-megközelítés
- 1.3.9. Radikális (kritikai) kriminológia
- 1.3.10. A kulturális kriminológia
- 1.3.11. Szocialista kriminológia
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.3.1. Problémafelvetés
- 1.4. A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése
- 1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői
- 1.4.2. A magyar kriminológia kialakulása a dualizmus időszakában
- 1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők
- 1.4.2.2. Szociológiai jellegű kriminológiai nézetek, magyarázatok, megközelítések képviselői
- 1.4.2.3. Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői
- 1.4.2.4. A dualizmus kori kriminológia értékelése
- 1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők
- 1.4.3. A kriminológia helyzete a két háború közötti időszakban
- 1.4.4. A kriminológia helyzete a II. világháborút követő időszaktól az ötvenes évek végéig
- 1.4.5. Kriminológia a szocializmus időszakában: a magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig
- 1.4.6. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei
- 1.4.7. Összegzés
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői
- 1.5. A kriminológiai kutatási módszerek
- 1.5.1. Problémafelvetés
- 1.5.2. A tapasztalati kriminológiai vizsgálatok kialakulása
- 1.5.3. Az empirikus társadalomtudomány
- 1.5.4. A gyakorlat és az elmélet viszonya
- 1.5.5. A kriminológiai kutatás folyamata
- 1.5.6. Az összefüggő láncolatok felvázolása, a probléma konkretizálása
- 1.5.7. Kutatási hipotézisek megfogalmazása
- 1.5.8. A módszer megválasztása
- 1.5.9. A választott módszer operacionalizálása és ellenőrzése
- 1.5.10. Az adatok kiértékelése
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 1.5.1. Problémafelvetés
- 1.6. A bűnözés mérésének módszerei; a magyarországi kriminalitás általános jellemzői
- 1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei
- 1.6.2. A bűnözés mérése, statisztikai módszerek
- 1.6.3. A kriminálstatisztikai rendszer
- 1.6.4. A bűnözés morfológiai jellemzői a kriminálstatisztika szemszögéből
- 1.6.5. A kriminalitás és a büntetőeljárás szakaszai
- 1.6.6. A bűnözés alanyi oldala
- 1.6.7. A bűnözés területi adatai
- 1.6.8. Jogkövetkezmények
- Forrásmunkák:
- Ellenőrző kérdések
- 1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei
- 1.7. A bűnözés visszatükröződése. Latens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől
- 1.8. A viktimológia
- 1.8.1. Problémafelvetés
- 1.8.2. A viktimológia fogalma, irányzatai és helye a bűnügyi tudományok rendszerében
- 1.8.3. A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek és dokumentumok
- 1.8.4. Az áldozat fogalma
- 1.8.5. A bűncselekmények áldozatainak helyzete az európai uniós standardok tükrében
- 1.8.6. A magyar áldozatpolitika legújabb fejleményei
- Forrásmunkák
- Jogszabályok
- Dokumentumok
- Internetes honlapcímek
- Ellenőrző kérdések
- 1.8.1. Problémafelvetés
- 1.9. A bűnözés társadalmi reprodukciója, deviancia-kontroll, társadalmi bűnmegelőzés
- 1.9.1. Bevezető gondolatok
- 1.9.2. A XXI. század bűnözése Magyarországon: a piaci társadalom bűnözése
- 1.9.3. A devianciák, ezen belül a hagyományos bűnözés társadalmi reprodukciójának számba jöhető modelljei
- 1.9.4. A társadalmi bűnmegelőzés
- Forrásmunkák
- Dokumentumok
- Ellenőrző kérdések
- 1.9.1. Bevezető gondolatok
- 1.1. A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban
- MÁSODIK RÉSZ – Bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportok
- 2.1. Vagyon elleni bűncselekmények
- 2.1.1. Problémafelvetés
- 2.1.2. A vagyon elleni bűncselekmények fogalma. Mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kategóriába, és melyek nem. A kriminológiai és a jogi elhatárolás eltérése. A hazai szabályozás
- 2.1.3. Miért fontos? A vagyon elleni bűncselekmények jelentősége, aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva
- 2.1.4. Magyar sajátosságok A szabálysértések és a halmazatok jelentősége
- 2.1.5. Máshol mi a helyzet? Nemzetközi összehasonlítás Nemzetközi adatok és trendek rövid bemutatása. Összefüggés a GDP és a bűnözés alakulása között. A fejlett, a fejlődő és az elmaradott országok jellemzői
- 2.1.6. Mit nyerünk és mit veszítünk? A vagyon elleni bűnözés társadalmi szintű értékelése. A bűnözés, mint társadalmi jövedelem-újraelosztó rendszer bemutatása. Az okozott kár megítélése társadalmi szempontból. A bűnözés által indukált gazdasági fejlődés
- 2.1.7. Elkövetők és áldozatok
- 2.1.8. Mi a magyarázat? A vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos kriminológiai elméletek
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.1.1. Problémafelvetés
- 2.2. Az erőszakos bűnözés
- 2.2.1. Problémafelvetés
- 2.2.2. Az erőszakos bűnözés fogalma
- 2.2.3. Az erőszak gyökerei
- 2.2.4. Az erőszakos bűnözés morfológiája
- 2.2.5. A szexuális erőszak
- 2.2.6. Az elkövetők jellemzői
- 2.2.7. Az áldozatok
- 2.2.8. Az erőszakos bűnözés oksága
- 2.2.9. Az erőszakos bűncselekmények profilaxisa
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.2.1. Problémafelvetés
- 2.3. Családon belüli erőszak
- 2.3.1. Problémafelvetés
- 2.3.2. A családon belüli erőszak fogalma
- 2.3.3. A családon belüli erőszak tipizálása
- 2.3.4. A családon belüli erőszak a számok tükrében – adatok és kutatási eredmények
- 2.3.5. Elméletek a családi erőszak magyarázatára
- 2.3.6. A családon belüli erőszak kezelése – társadalmi reakciók
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.3.1. Problémafelvetés
- 2.4. A fehérgalléros bűnözés; a gazdasági bűnözés
- 2.4.1. Problémafelvetés
- 2.4.2. Fogalmi kérdések, a definiálás nehézségei
- 2.4.3. A gazdasági bűnözés terjedelme, struktúrája és dinamikája
- 2.4.4. A gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén tényezők, jellemző ügycsoportok
- 2.4.5. A büntetőjogi szabályozás és a bűncselekmények néhány jellemző kriminológiai vonása
- 2.4.6. Nemzetközi tendenciák a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.4.1. Problémafelvetés
- 2.5. A szervezett bűnözés
- 2.5.1. Problémafelvetés
- 2.5.2. Fogalommeghatározás, elhatárolás
- 2.5.3. A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei
- 2.5.4. A szervezett bűnözés kialakulása, történetisége, változása napjainkig
- 2.5.5. A szervezett bűnözés jellemzői
- 2.5.6. Helyzetkép a szervezett bűnözésről Európában
- 2.5.7. A szervezett bűnözés elleni harc
- Forrásmunkák
- Felhasznált linkek:
- Ellenőrző kérdések
- 2.5.1. Problémafelvetés
- 2.6. A terrorizmus
- 2.6.1. Problémafelvetés
- 2.6.2. A terrorizmus fogalma
- 2.6.3. A terrorizmus fajtái
- 2.6.4. A terrorizmus jelenkori megjelenési formái
- 2.6.5. A média szerepe
- 2.6.6. A terrorista merénylet társadalmi hatása
- 2.6.7. A terrorista személyiség
- 2.6.8. A terrorista csapdája
- 2.6.9. Az állam csapdája
- 2.6.10. A terrorizmus finanszírozása
- 2.6.11. A terrorizmus elleni harc
- 2.6.12. A büntetőjog válasza a terrorizmusra
- 2.6.13. Háború vagy bűnüldözés
- 2.6.14. Az antiterrorista harc korlátai
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.6.1. Problémafelvetés
- 2.7. Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
- 2.7.1. Problémafelvetés
- 2.7.2. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései
- 2.7.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.7.1. Problémafelvetés
- 2.8. A közlekedési bűnözés
- 2.8.1. Problémafelvetés
- 2.8.2. Közlekedés-kriminológiai alapvetés a baleset-megelőzéshez
- 2.8.3. A baleseti okkutatás
- 2.8.4. A balesetekben szerepet játszó objektív (nem emberi) tényezők
- 2.8.5. A balesetekben szerepet játszó főbb fiziológiai és pszichológiai tényezők
- 2.8.6. A balesetekben szerepet játszó főbb szociológiai tényezők
- 2.8.7. A közlekedés összefüggéseinek elemzése
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.8.1. Problémafelvetés
- 2.9. A gyermek- és fiatalkori bűnözés
- 2.10. Nemek és bűnözés
- 2.10.1. Problémafelvetés
- 2.10.2. Fogalom
- 2.10.3. Elméletek a nemek kriminalitásáról
- 2.10.4. A feminista kriminológia
- 2.10.5. A női áldozatok
- 2.10.6. Gender vakság-, férfikutatás
- 2.10.7. A nemek kutatása a magyar kriminológiában
- 2.10.8. A női bűnözés – férfi bűnözés összehasonlítása
- 2.10.9. A nemek kutatásának távlatai és kérdései
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.10.1. Problémafelvetés
- 2.11. A karrierbűnözés, karrierbűnözők, bűnözői karrier
- 2.12. A bűnözés és a kisebbségek
- 2.12.1. Problémafelvetés
- 2.12.2. Fogalmak
- 2.12.3. Kisebbségek a globalizálódó világban: népesedési és migrációs kihívások
- 2.12.4. Migráció- és integrációelméletek
- 2.12.5. Etnikai csoportokkal kapcsolatos konfliktusforrások
- 2.12.6. Alkalmazkodási modellek
- 2.12.7. Modern rendészet kisebbségi és migrációs környezetben
- 2.12.8. A multikulturális társadalom koncepciójának kérdőjelei
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 2.12.1. Problémafelvetés
- 2.1. Vagyon elleni bűncselekmények
- HARMADIK RÉSZ – Kriminológia és bűnözéskontroll
- 3.1. Kriminálpolitika és pönológia
- 3.1.1. Problémafelvetés
- 3.1.2. A kriminálpolitika fogalma
- 3.1.3. A jogállami kriminálpolitika alapelvei
- 3.1.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer és a kapcsolódó szervezetek
- 3.1.5. A kriminálpolitika feladata
- 3.1.6. Kriminálpolitikai modellek
- 3.1.7. Nemzetközi és európai kriminálpolitika
- Forrásmunkák
- Ellenőrző kérdések
- 3.1.1. Problémafelvetés
- 3.2. A bűnüldözés működési modelljei
- 3.3. A közösségben végrehajtott büntetések; a helyreállító igazságszolgáltatás
- 3.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai
- 3.1. Kriminálpolitika és pönológia
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 627 5
Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
