Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

Bűnszervezetben részvétel

A szervezett bűnözés hazánkban is tapasztalható térnyerésére és megerősödésére reagálva a korábbi Btk.-t módosító 1997. évi LXXIII. törvény bevezette egyrészt a bűnszervezet fogalmát [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont], mint a társas bűnelkövetési alakzatok új, harmadik formáját (a bűnszövetség és a csoportos elkövetés mellett), másrészt új tényállásként definiálta a „Bűnszervezet létrehozása” elnevezésű bűncselekményt, végül számos bűncselekmény vonatkozásában minősítő körülményként a bűnszervezet tagjaként történő elkövetést. A Btk. 2001. évi módosítása (2001. évi CXXI. törvény) egyrészt újraszabályozta a bűnszervezet fogalmát, továbbá a bűnszervezetben való (puszta) részvételt önálló bűncselekményként rendeli büntetni. Másrészt a bűnszervezet keretében történő bűncselekmény-elkövetéshez további súlyos általános részi jogkövetkezményeket fűzött, például ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény „szervezett” elkövetése esetén a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, kitiltás alkalmazásának lehetősége stb. E szabályok jelenleg is irányadóak, az új Btk. megalkotója a tényállást annyiban módosította, hogy a bűnszervezetben részvétel immár nem a „bűntettekhez”, hanem a „bűncselekményhez” kapcsolódik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero