A tényállást a korábbi Btk.-t módosító 1993. évi LXXI. törvény iktatta be a közbiztonság elleni bűncselekmények közé. Kerettényállás, amelynek aktuális tartalmát a nemzetközi jogban kihirdetett embargós rendelkezések, vagyis gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi kötelezettségek és tilalmak adják. A tényállás kodifikációjának indoka az volt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: BT) 1992-ben, illetve 1993-ban Jugoszláviával szemben hozott embargós rendelkezését megszegő személyeket a magyar törvény alapján (is) felelősségre lehessen vonni. Ez az embargó Jugoszláviával szemben 1996-ban megszűnt, így – a tényállást módosító 2005. évi XCI. törvény indokolásának szóhasználatával – a törvényi tényállás kiüresedett. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással azonban hazánkra kötelező embargót már nem csak a BT, hanem az Európai Unió Tanácsa is elrendelhet rendeleti úton. Ez idáig számos ilyen, korlátozó intézkedéseket tartalmazó rendelet született. Az említett rendeletek meghatározzák a pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi korlátozásokat, illetve a pénzeszközök és gazdasági erőforrások zárolásának kötelezettségét. A rendeletek mellékletei tartalmazzák azoknak a természetes és jogi személyeknek, csoportoknak, szervezeteknek a listáját, akikkel, illetve amelyekkel szemben az embargót alkalmazni kell. A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése a Btk. 465. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogszabályok (pl. a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. május 9-i 442/2011/EU tanácsi rendelet 15. cikke) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezik.