Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

Közösség elleni uszítás

A korábban izgatás néven ismert, az állam elleni bűncselekmények között szereplő bűncselekményt az 1978. évi Btk.-t módosító 1989. évi XXV. törvény iktatta ki a X. fejezetből és ehelyett, a korábbi közösség megsértése elnevezésű tényállást átszövegezve a közösség elleni izgatást a köznyugalom elleni bűncselekmények között helyezte el. Később, a 30/1992. (V. 26.) AB határozat a tényállás eredeti szövegében szereplő további elkövetési magatartás „sértő vagy lealacsonyító kifejezés használatával, vagy más ilyen cselekménnyel” elkövethető fordulatát megsemmisítette. A Btk. 1996. évi módosításának eredményeként azonban a tényállásban ismét szerepelt a „gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény”. Végül a 12/1999. (V. 21.) AB határozat ezt a fordulatot végleg megsemmisítette, hivatkozással arra, hogy az „egyéb cselekmény” büntetendővé nyilvánítása a véleménynyilvánításhoz való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti. Ezért, illetőleg megfogalmazásának határozatlansága miatt az Alkotmánybíróság álláspontja szerint e fordulat alkotmányellenes. A hatályos Btk. megalkotója a bűncselekmény elnevezését módosította, illetve a „különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel” kitétellel kiegészítette a tényállási elemeket.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero