Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

Egyéb háborús bűntett

1. A második világháború alatt elkövetett háborús és népellenes bűntettekről nem a magyar Büntető Törvénykönyv rendelkezik, így az egyéb háborús bűntettek tényállását sem a Btk. tartalmazza, hanem egy másik jogszabályra, a népbíráskodásról szóló 1945. évi VII. törvényre hivatkozik, amely törvényerőre emelte az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a népbíráskodás tárgyában kibocsátott, a Btk.-ban megjelölt rendeleteit. A fenti jogszabályok meghatározzák a háborús bűntett, illetve a népellenes bűntett fogalmát (egészen pontosan a „háborús bűnös”, illetve a „népellenes bűntettben bűnös” fogalmát). Említést érdemel, hogy az Alkotmánybíróság 2/1994. (I. 14.) AB határozata megállapította, hogy az idézett háborús és népellenes bűntettekről rendelkező jogszabály 11. §-ának 1–4. pontjai és a 6. pontja, továbbá 13. §-ának 1. és 3–7. pontjai alkotmányellenesek, ezért azokat a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az 1978. évi Btk. 33. § (2) bekezdésének a) pontja az idézett jogszabály 11. §-a 5. pontjában és a 13. §-a 2. pontjában meghatározott háborús bűntettekre vonatkoztatható, vagyis e bűntettek el nem évülő bűncselekményeknek minősülnek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero