Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

Az 1978. évi Btk. a gazdasági bűncselekmények között két „számítástechnikai bűncselekményt” rendelt büntetni. Egyrészt a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt (300/C. §), amelynek (3) bekezdését nevezte az elmélet és a gyakorlat – a legkorábbi hazai számítástechnikai deliktum (1994) elnevezését követve – „számítógépes csalásnak”, másrészt a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása elnevezésű tényállást (300/E. §). Az új Btk. a számítástechnikai bűncselekményeket két fejezetben szabályozza: a XLIII. Fejezetben (Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények) található a tiltott adatszerzés (Btk. 422. §), az információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), és az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §). Tekintettel arra, hogy a negyedik tényállás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás elsődlegesen a vagyoni viszonyokat sérti vagy veszélyezteti, a törvényalkotó e bűncselekményt jelen fejezetben helyezte el. Említést érdemel, hogy a magyar törvényi szabályozásra – az egyéb nemzetközi dokumentumokon kívül – jelentős hatást gyakorolt az Európa Tanács Informatikai Bűnözésről szóló Egyezménye (2001 – Cyber-crime Egyezmény).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero