Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

Apartheid

A népirtás és a faji megkülönböztetés hasonló jelenségei elleni küzdelem a 60-as, 70-es években került az ENSZ figyelmének középpontjába. A különböző nemzetközi konfliktusok és egyes afrikai államok fajüldöző politikájának nemzetközi elítélése és e jelenségekkel szembeni összefogás vezetett az 1973. évi Apartheid Egyezmény elfogadásához, amelyet Magyarországon az 1976. évi 27. törvényerejű rendelet hirdetett ki. Emellett hazánk már korábban csatlakozott a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban, 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezményhez. E nemzetközi egyezményekhez történő csatlakozás eredménye a Btk. 144. §-ában szabályozott törvényi tényállás. Említést érdemel, hogy az ICC Statútuma az apartheidet nem önálló bűncselekményként, hanem az emberiesség elleni bűncselekmények alapcselekményei között szabályozza. Amíg az 1973. évi Egyezmény szerint (és a magyar Btk. szerint is) az alapcselekményeket célzatosan kell elkövetni (lásd később), addig a Statútum szerint ezeket egy már létező (intézményesített) rendszerben követik el, amely rendszernek jellemzője a módszeres elnyomás és egy faji csoport bármely más faji csoport vagy csoportok fölötti uralma, az elkövető szándéka pedig a rendszer fenntartása. Mivel azonban a faji megkülönböztetés intézményesített rendszere szinte kizárólagosan állami szinten képzelhető el, az ICC Statútuma alapján apartheidnek csak szűk értelemben vett, a kormányzati politika szintjére emelt apartheid minősülhet.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero