Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész


Kiskorú veszélyeztetése

A kiskorú veszélyeztetése tényállás előzményeként az 1961. évi Btk.-ban ifjúság elleni bűntett szerepelt, amelynek szövegezését az 1978. évi Btk. részben átvette, részben kiegészítette és kiskorú veszélyeztetése elnevezéssel iktatta be a büntetőjogi rendelkezések körébe. Az elmúlt időszakban több novelláris módosításra került sor. Az 1998. évi LXXXVII. törvény új bűncselekményi formaként büntetendővé nyilvánította a kiskorúval történő kényszermunka végzését. A 2005. évi XCI. törvénnyel – a hatályos Btk. szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása (210. §) büntetőjogi előzményét jelentő – egyetlen vétségi alakzat került be a korábbi Btk.-ba, bár annak a veszélyeztetés nem volt tényállási eleme. A korábbi Btk. 195. § (2) bekezdése azáltal bővült, hogy a 2009. évi CXXXVI. törvény büntetni rendelte a kiskorúnak a szabálysértés elkövetésére való rábírását, illetve rábírni törekvését. Az (1) bekezdés is kiegészült a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló 2012. évi LXII. törvényi módosítás eredményeként a kiskorú érzelmi veszélyeztetésével. A korábbi törvényi tényállás (1) és (2) bekezdései képezték az új büntetőjogi szabályozás alapját. Az új Btk. a kiskorú veszélyeztetésének előző törvényi tényállását három különálló tényállásra bontotta: kiskorú veszélyeztetése (208. §), gyermekmunka (209. §) és a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása (210. §). Ezáltal a kiskorú veszélyeztetése valódi veszélyeztetési deliktummá vált, két alaptényállással.

Magyar büntetőjog - különös rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave