Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS EGYES ALAPVETŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Az emberi méltóság és más alapvető jogok – pl. a magánlakás zavartalan használata, a levéltitokhoz fűződő érdek – elleni bűncselekmények csoportjába tartozó deliktumok igen régóta a büntetőjog által szankcionált cselekmények közé tartoznak. Már az 1843-as Deák-féle Btk.-javaslat is tartalmazta a rágalmazás, a becsületsértés és a tettleges becsületsértés, a fenyítési jog gyakorlásában elkövetett visszaélés, a nyilvános erőszakoskodás (mai terminológiával: magánlaksértés), és a levelek jogtalan feltörése (azaz: levéltitok megsértése) bűncselekményeket. Később a Csemegi-kódex önálló fejezetekben helyezte el az egyes jogtárgyak védelmét szolgáló tényállásokat. A kódex a rágalmazás és a becsületsértés tényállásának meghatározása mellett – az 1914. évi LXI. tc. módosítása után – részletesen rendelkezett a büntethetőség eljárásjogi feltételeiről (magánindítvány, felhatalmazás, kívánat, valóságbizonyítás stb.), valamint büntetendővé nyilvánította a meghalt embernek vagy emlékének meggyalázását. A magántitok védelmének körében a kódex két tényállást, a magánszemély által elkövethető levéltitok megsértését, és a közhivatalnok, illetve orvos, ügyvéd stb. által elkövethető titok tiltott felfedését nyilvánította büntetendőnek. Ugyancsak részletes rendelkezés szólt a magánszemély által elkövethető magánlaksértés több elkövetési magatartást felölelő tényállásáról és minősített eseteiről.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero