Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


A közvetett tettes

A közvetett tettesség fogalma a bűncselekmények eszköz útján történő elkövetésének mintájára először a bírói gyakorlatban és a büntető jogtudományban került kidolgozásra, és csak ezt követően nyert törvényi megfogalmazást az 1978. évi Btk. 2009. évi módosításával (2009. évi LXXX. tv.). Az elkövető közvetett tettesként történő minősítésének alapjául az alábbi eset szolgált: a testi sértési szándékkal kutyáját haragosára uszító személyt annak ellenére önálló tettesként kell felelősségre vonni, hogy a passzív alany sérülését közvetlenül a kutya idézi elő. A bűncselekmény azonban nemcsak állat vagy eszköz segítségével, hanem egy másik személy felhasználásával is elkövethető. A közvetett tettességhez két személy szükséges: A bűncselekmény elkövetési magatartását olyan személy valósítja meg, aki ezért a cselekményért főszabályként nem vonható felelősségre, mert vele szemben törvényben meghatározott büntethetőségi akadály áll fenn. Egy másik személy – a közvetett tettes – ezt a speciális helyzetet használja ki a bűncselekmény elkövetése érdekében. A hatályos Btk. meghatározása szerint:

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave