Ahogy a törvény indokolása rámutat, a bűnszervezet nem pusztán az „egyének együttcselekvését” jelenti, hanem szükséges hozzá egyfajta „minőségi többlet”. Ennek megfelelően a bűnszervezetnek hosszabb időre szervezettnek és összehangoltan működő csoportnak kell lennie, amely ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére irányul. Ezeket az ismérveket összefoglalóan tárgyi jellegű ismérveknek nevezhetjük.

A hosszabb időre szervezettség fogalmát egzakt módon nehéz meghatározni. A 2001-es Btk. Novellához fűzött indokolás szerint ez a törvényi megfogalmazás juttatja kifejezésre, hogy egy vagy két bűncselekmény alkalmi jellegű elkövetése esetén még nem állapítható meg a bűnszervezetben elkövetés. A csoportot nemcsak egy-két bűncselekmény elkövetéséhez feltétlenül szükséges időre hozzák létre, hanem olyan időtartamra, amely alatt összehangoltan működő csoport tud létrejönni. Külön kell azonban választanunk a bűnszervezet ezen tárgyi ismérvét, az egyes elkövetők bűnszervezetben való közreműködésének az időtartamától, ill. gyakoriságától. Fontos megjegyezni, hogy magának a bűnszervezetnek kell hosszabb időre szervezettnek és összehangoltan működőnek lennie, nem pedig az egyes résztvevők közreműködésének (4/2005. BJE). Például az embercsempészés során a több országhatár különböző személyek közreműködésével történő illegális átlépése, a migránsok gyűjtőhelyen pihentetése, összegyűjtése, majd továbbutaztatása fogalmilag és a valóságban is szervezett tevékenységet feltételez. Így már akár egyszeri bekapcsolódás a bűnszervezet tevékenységébe megalapozhatja a súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazását. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a hosszabb időre szervezettség nem a bűncselekmény alanyához kapcsolódó bűnösségnek, hanem a bűnszervezetnek a tárgyi jellegű fogalmi eleme. Az elkövető tudatának nem arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet a törvényi előfeltételek szerint létrejött, hanem arra, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságai ismeretében annak „működéséhez” csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik (4/2005. BJE).

Az összehangoltság azt jelenti, hogy a bűnszervezetben részt vevő személyek egymást erősítve fejtik ki tevékenységüket, ugyanakkor az összehangoltságnak nem feltétele, hogy a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolatban álljanak egymással, a másik személy kilétét, annak szerepét, cselekvését konkrétan ismerjék. Az összehangoltság adott akkor is, ha a bűnszervezetben tevékenykedő személyek egymás cselekményéről tudnak, a feladatmegosztás alapján a bűncselekményeket közösen valósítják meg, ugyanakkor adott akkor is, ha a bűncselekményeket elkövetők magatartását egy irányító vagy vezető személy hangolja össze, amely esetben az elkövetők egymás tevékenységéről nem is tudnak.

A bűnszervezet célja legalább két szándékos bűncselekmény elkövetésére irányul, amelyet a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget. A bűnszervezetben részt vevő elkövető tudatának nem kell átfognia ezt az objektív tényezőt, elegendő, ha annak tudatában van, hogy „súlyos megítélésű” bűntettek elkövetésére jött létre a csoport. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a fogalomban szereplő „célja” kitétel nem azonosítható a célzattal, amely alanyi tényező. Itt sokkal inkább a bűnszervezet egyik fogalmi elemét határozza meg a törvényalkotó, nem az abban résztvevőkhöz kapcsolódó ismérvet. Ezért amellett foglal állást, hogy az ötévi vagy ennél súlyosabb szándékos bűncselekmény követelménye egy ún. objektív büntethetőségi feltétel (4/2005. BJE határozat). Az ítélkezési gyakorlat szerint magának „a bűnszervezet létének nem törvényi előfeltétele akár egyetlen bűncselekmény befejezett elkövetése vagy megkísérlése sem. A törvény ugyanis az ott írt súlyú bűncselekmények elkövetését, mint szervezeti célt tételezi a fogalom részeként, s nem követeli meg e bűncselekmények tényleges megvalósítását” (BH2008. 139). Így amennyiben a cselekmény előkészületi szakaszban marad, a bűnszervezetben részvétel sui generis deliktum (Btk. 321. §) megállapítására kerülhet sor. A bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása és az ehhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények viszont csak akkor alkalmazhatók, ha az elkövetők legalább egy bűncselekményt a kísérleti szakba juttatnak.

A bűnszervezetben történő elkövetés jogkövetkezményei: A bűnszervezetben elkövetéshez fűzött jogkövetkezmények a Btk. Általános Részében találhatóak. A büntetési tételkeretet érintő legfontosabb szabály szerint a szándékos bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el kitiltásnak is helye van (Btk. 91. §). (A további jogkövetkezmények részletes bemutatását lásd „A büntetőjogi szankciók kiszabása” c. fejezetben.) Végül utalnunk kell arra, hogy sem a bűnszövetségben, sem a bűnszervezetben való elkövetés nem hoz létre törvényi egységet ugyanolyan bűncselekmények elkövetése esetén, ellenben a folytatólagosság megállapítására sor kerülhet (4/2007. BK vélemény).