Amennyiben az elkövető egy bűncselekményt követett el, egységről, több bűncselekmény megvalósítása esetén többségről beszélünk. Ha az utóbbi esetben a több bűncselekményt egy eljárásban bírálják el, halmazat jön létre. Több ugyanolyan bűncselekmény halmazata esetén használatos a rendbeliség terminológiája is. (Így például három rendbeli lopás vétsége = három lopás vétsége halmazatban.) Az egység–halmazat kérdése egyrészről elsősorban a bíró szempontjából lényeges minősítési probléma, másrészt mind a bíróság, mind a terhelt számára igen fontos büntetéskiszabási tényező. Halmazat esetén ugyanis a kiszabható büntetés a legtöbb esetben a halmazatban levő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének a felső határa a felével emelkedik (lásd később), így a bíró az immár magasabb büntetési tételkeret között fogja kiszabni a büntetést. A többszörös bűnhalmazat ezen túlmenően a büntetés kiszabása során súlyosító körülmény. Végül nem elhanyagolható szempont az a közismert tény sem, hogy az egység–halmazat kérdésében való állásfoglalás a bűnügyi statisztika mutatóira is jelentős hatást gyakorolhat. {Így például ha a terhelt a zsúfolt szórakozóhelyen 8 napon belül gyógyuló sérülést okozva bántalmazza két haragosát, a garázdaság (Btk. 339. §) mellett két rendbeli könnyű testi sértés vétségét [Btk. 164. § (2) bek.] is megvalósítja, így a statisztikákba is három újabb bűncselekmény kerül}.