Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


A jogértelmezés szükségessége

A büntetőtörvény elvont szabályokba foglalja a jogalkotó akaratát arról, hogy mely emberi cselekmények büntetendők. A konkrét esetben a jogalkalmazó feladata annak megállapítása, hogy adott cselekmény valamely büntető jogszabály rendelkezése alá esik vagy sem. Látszólag egyszerű logikai szabály, a szillogizmus alkalmazásáról van szó. (Iskolapéldája: minden ember halandó – Péter ember – Péter halandó.) A logikai formula szerint a törvényben foglalt büntetendő cselekmény leírása – a különös törvényi tényállás – a felső tétel, az elbírálandó cselekmény az alsó tétel, a végkövetkeztetés annak megállapítása, hogy a cselekmény büntetendő. A törvény alkalmazása azt jelenti, hogy a jogalkalmazó a törvény absztrakt szabálya alá vonja az életben lezajlott történést. Ebben az egyszerűnek tűnő logikai folyamatban azonban nem nélkülözhető a jogalkalmazó értelmező tevékenysége, méghozzá két vonatkozásban. A jogalkotónak külön-külön értelmezni kell a felső tételt, majd az alsó tételt. Az alsó tétel tekintetében az életbeni történésből ki kell emelnie a büntetőjogilag releváns elemeket – azaz meg kell állapítania az ún. történeti tényállást –, ez viszont feltételezi a felső tétel – az alkalmazandó törvény – értelmezését. Az értelmezés tehát két, egymással párhuzamosan futó gondolati művelet, melynek során a gondolkodás a törvény és megítélés között, illetve a törvény és az életben lefolyt cselekmény között ide-oda mozog.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave