A miniszteri felelősség

Tartalomjegyzék

• A miniszteri felelősség
• Impresszum
• Az olvasóhoz
• I. fejezet: Közhatalom és felelősség
• II. fejezet: A miniszteri felelősség történeti előzményei
• chevron_rightIII. fejezet: Miniszteri felelősség a polgári országokban
  • chevron_right1. A miniszteri felelősség a polgári alkotmányosság időszakában
    • 1.1. A felelősség jellege
    • 1.2. A felelősség fajtái
  • chevron_right2. Az alkotmányos jogi felelősség
    • 2.1. A felelősség alapja
    • chevron_right2.2. A felelősségre vonás alkotmányos szabályozása
      • 2.2.1. A cselekmény meghatározása
      • 2.2.2. A vádhatóság
      • 2.2.3. A különbíráskodás típusai
      • 2.2.4. Eljárási követelmények
      • 2.2.5. Jogkövetkezmény, a jogorvoslat és a kegyelmezés
    • 2.3. Az alkotmányos jogi felelősség tartalmi módosulása
  • chevron_right3. A vagyoni felelősség
    • 3.1. A speciális szabályozás dilemmája az egyéni felelősség időszakában
    • 3.2. A vagyoni helytállás kérdése – az állam felelőssége
  • chevron_right4. A politikai felelősség
    • 4.1. A felelősség irányai
    • 4.2. A felelősség jellemzői
    • chevron_right4.3. A parlamenti felelősség szabályozása
      • 4.3.1. A konstruktív bizalmatlansági indítvány, mint a végrehajtó hatalom törvényhozás előtti felelősségének mutációja
      • 4.3.2. A felelősség gyakorlata napjainkban
    • 4.4. A politikai és az erkölcsi felelősség eredője, a lemondás
  • 5. A fegyelmi felelősség
• chevron_rightIV. fejezet: Miniszteri felelősség a rendszerváltozás előtt és után a közép- és a kelet-európai országokban
  • 1. A felelősség politikai jellege a szocialista időszakban
  • 2. Az alkotmányos jogi felelősség a szocialista jogban
  • 3. A miniszteri felelősség a rendszerváltozás után, a külföldi volt szocialista országokban
• chevron_rightV. fejezet: A miniszteri felelősség Magyarországon
  • 1. Történeti előzmények
  • chevron_right2. Az alkotmányos jogi felelősség
    • chevron_right2.1. A felelősség és a felelősségre vonás szabályai a polgári Magyarországon
      • 2.1.1. A cselekmény meghatározása
      • 2.1.2. A vád és a bíráskodás szerve
      • 2.1.3. Az eljárás
      • 2.1.4. A jogkövetkezmény és a kegyelmezés
      • 2.1.5. A miniszteri felelősség érvényesítésének kísérletei az 1848. évi III. törvénycikk alapján
    • 2.2. Felelősségre vonások a II. világháborút követően
    • 2.3. A miniszter „jogi” felelőssége a rendszerváltozás után
  • 3. A vagyoni felelősség
  • chevron_right4. A politikai felelősség
    • 4.1. A felelősség a polgári Magyarországon
    • 4.2. A felelősség alakulása a szocialista időszakban
    • 4.3. A felelősség új értelmezése a politikai átmenet időszakában
    • 4.4. A Kormány és a Kormány tagjainak politikai felelőssége napjainkban
  • 5. A fegyelmi felelősség
• chevron_rightVI. fejezet: A miniszteri felelősségből adódó néhány általános alkotmányjogi következtetés
  • 1. A miniszteri felelősség mai értelmezése
  • 2. A miniszteri politikai felelősség összefüggései
  • 3. A miniszteri felelősség szerepe a parlamentarizmus kialakulásában
  • 4. A miniszteri felelősség és a hatalommegosztás
  • 5. Miniszteri felelősség az európai integrációban
  • chevron_right6. A miniszteri felelősség kiépítésének hatása a közhatalom gyakorlóinak felelősségére általában
    • 6.1. Az államfő felelőssége
    • 6.2. A közigazgatási dolgozók felelőssége
    • 6.3. A bírák (ügyészek) felelőssége
    • 6.4. A jogalkotásért való felelősség
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2011

ISBN: 978 963 295 868 2

A közhatalom alkotmányjogi felelősségének legjelentősebb eleme a miniszteri felelősség alkotmányos intézménye. A történelemben először ugyanis e jogintézmény került a felelős közhatalom megteremtését szolgáló közjogi gondolkodás előterébe. Alkotmányjogi szempontból – főleg a parlamentáris rendszerekben – azóta is ez a közhatalom felelősségének meghatározó jellegű intézménye, annál is inkább, mert az alkotmányfejlődés során mindenütt inspirálóan hatott és hat ma is a közhatalom felelősségi rendszerének – az alkotmányos állam követelményének megfelelő – mind átfogóbb kiépítésére. A könyv ezt tartja szem előtt, amikor elsődleges figyelmet szentel a miniszteri felelősség összetevőinek, kialakulásának, fejlődésének, érvényesítési eszközeinek, módjainak feltérképezésére. Mindezek mellett nem mulasztja el azoknak a szélesebb körű garanciákat biztosító felelősségi formák kiépítésének felvillantását sem, amelyek napjainkra már az alkotmányos állam felelősségi rendszerének szerves részét alkotják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cserny-a-miniszteri-felelosseg//