Cicero

Az állam

1 Cicero politikai gondolkodásával, állambölcseletével kapcsolatos rendkívül gazdag irodalomból l. E. BERTI: Il ‘De re publica’ di Cicerone e il pensiero politico classico, Padova 1963; FR. CAUER: Ciceros politisches Denken: Ein Versuch, Berlin 1903; M. CRAWFORD: The Roman Republic, London 1978; J. DICKINSON: Death of a Republic. Politics and Political Thought at Rome 59–44 B.C., New York 1963; D. EARL: The Moral and Political Tradition of Rome, Ithaca 1967; M. GELZER: Cicero: Ein biographischer Versuch, Wiesbaden 1969; W. K. LACEY: Cicero and the End of Roman Republic, London 1978; C. H. MCILWAIN: The Growth of Political Thought in the West: From the Greeks to the End of the Middle Ages, New York 1932; J. B. MORALL: Cicero as a Political Thinker. In: History Today 33 (1982); L. Perelli: Il pensiero politico di Cicerone, Firenze 1990; V. PÖSCHL: Römischer Staat und griechisches Staatsdenken bei Cicero, Berlin 1936; M. Q. SIBLEY: Political Ideas and Ideologies: A History of Political Thought, New York 1970; W. W. WILLOUGHBY: The Political Theories of the Ancient World, New York 1903; C. WIRSZUBSZKY: Libertas as a Political Idea at Rome During the Late Republic and Early Principate, Cambridge 1950; T. P. WISEMAN: New Men in the Roman Senate, 139 B.C.–14 A.D., London; 1971; S. S. WOLIN: Politics and Vision: Continuity and Innovation in Western Political Thought, Boston 1960.

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 707 4

Ókortudomány Filozófia

Cicero az a kiemelkedő római állambölcselő, akinek eszméiből a „Cicero századának” is tekinthető XVIII. században még az amerikai alkotmány megalkotói is a magukat a római köztársaság eszmei követőinek tekintő francia forradalmárokhoz hasonlóan szellemi támogatást reméltek az új társadalmi és alkotmányos rend kialakítása során. Cicero állambölcselete ugyanakkor nem csekély hatással van a konzervatív gondolkodókra is, akik a hagyományokhoz való visszatérés Cicero által megfogalmazott eszméjét hangsúlyozzák. A pozitivizmus térnyerése a XIX. században már nem kedvez a cicerói eszmevilág befogadásának. Századunkban azonban tagadhatatlanná válik, hogy Cicero a görög-római antikvitás olyan gondolkodója, aki képes volt az állam ma is nemegyszer aktuális jelentéssel rendelkező meghatározására. Cicero, szakítva az államot merev kategóriának tekintő szemlélettel, azáltal járul hozzá a modern alkotmányos államfogalom megalapozásához, hogy az államot és annak legtágabban értelmezett alkotmányát történeti, politikai, etikai, gazdasági, terminológiai és pszichológiai elemek átfogó vizsgálatával tárja fel. Cicero állambölcselete és politikai eszmevilága megismeréséhez nélkülözhetetlen a valószínűleg leghosszabb, bár teljes terjedelmében fenn nem maradt Az állam című dialógusa, amelynek rekonstruálható teljes szövege Hamza Gábor fordításában és bevezető tanulmányával most jelenik meg első ízben magyar nyelven.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cicero-az-allam//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero