A kéretlen integráció
A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013
Tartalomjegyzék
- NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS. I. Terminológia, lexikográfia, fordítás
- Impresszum
- A sorozatszerkesztő előszava
- A főszerkesztők előszava
- PLENÁRIS ELŐADÁSOK
- A határhelyzet termékenysége. Nyelvelmélet, módszertan és alkalmazás a nyelvtudományban – Tolcsvai Nagy Gábor –
- 1. Bevezetés
- 2. Az alkalmazott nyelvészet
- 3. Hasznos tudomány – mit jelent a haszon?
- 4. Az alkalmazott nyelvészet diszkurzív közege az ezredfordulós nyelvtudományban
- 5. Alapkutatás, alkalmazás és innováció a határon túli magyar régiók ügyében
- 6. Szemantika a szójelentés kutatásában és a szótárírásban
- 7. Összefoglalás
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- A nyelv kutatásának módszeréről – Honti László –
- A határhelyzet termékenysége. Nyelvelmélet, módszertan és alkalmazás a nyelvtudományban – Tolcsvai Nagy Gábor –
- BRASSAI-ELŐADÁSOK
- TERMINOLÓGIA, LEXIKOGRÁFIA, KORPUSZOK
- Színasszociáció és színszimbolika Füst Milán költészetében – Boda István Károly1 – Porkoláb Judit2 – Máté Éva†3 –
- Tárgyszavak mint terminusok vizsgálata jogi korpuszon – Dodé Réka –
- A terminológia mint minőségbiztosítási tényező az interkulturális transzfer folyamatában – Fóris Ágota1 – Faludi Andrea1,2 –
- Egyetemi hallgatók szótárhasználati szokásai – szlovéniai esettanulmány – Gaál Péter –
- Az információtechnológia (IT) kölcsönigéinek beilleszkedése a magyar nyelv morfológiai rendszerébe – H. Varga Márta –
- Fejlesztések a szótárhasználat oktatásában – P. Márkus Katalin –
- Vizsgálati szempontrendszer online terminológiai adatbázisokhoz – Sermann Eszter1 – Tamás Dóra Mária2 –
- Az Oxford 3000 definiáló alapszókincs és annak 2019. évi változása – Tóth Ágoston –
- Az orvosi latin használatának változása kórházi zárójelentésekben – Varga Éva Katalin –
- Mit keres(s)ünk a múltban? Adatbázis a történeti magánéleti nyelvhasználatról (nemcsak nyelvtörténészeknek) – Varga Mónika – Bácsi Enikő –
- 1. Bevezetés, a tanulmány célja, módszere
- 2. A forrásról: a TMK felépítése és a keresési lehetőségek
- 3. Korpusz, módszer és részeredmények: böngészve a korszak nyelvében
- 4. Korpusz, módszer és (további) alkalmazás: a nyelvművelésben és az oktatásban
- 5. „Hát hiszen avval szokás” – részeredmények a társadalmi helyesség feltárásához
- 6. Következtetések és távlati célok
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés, a tanulmány célja, módszere
- FORDÍTÁSTUDOMÁNY
- A fordítási folyamat művelet- és eljárásalapú konceptualizálása – Dudits András –
- Az újrafordítási hipotézis vizsgálata William Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának újabb magyar fordításaiban – Goron Sándor –
- Közös nyelvet beszélünk? Ami a 123 fordítástudományi terminusból kimaradt – Klaudy Kinga –
- 1. A tudományos terminológiáról általában
- 2. Van-e a magyar fordítástudománynak saját terminológiája?
- 3. Hol lehet most utánanézni a magyar fordítástudományi terminusoknak?
- 4. Miért fontos a fordítástudománynak a terminológia?
- 5. Az alapfogalmak definíciója
- 6. Kiegészítési javaslatok
- 7. Mit várunk a fordítástudományi terminológiai szótártól?
- Irodalom
- 1. A tudományos terminológiáról általában
- A fordítás és a tolmácsolás nem-kognitív összetevői – Lesznyák Márta –
- Feliratok didaktikai célú lektorálása – Malaczkov Szilvia –
- A fantasztikus irodalom fordítása a Kádár-rendszerben – Sohár Anikó –
- 1. Bevezetés
- 2. Miért épp a fantasztikus irodalom?
- 3. A tudományos-fantasztikus regény a korszakban
- 4. A Kádár-korszak viszonyulása az irodalomhoz, könyvkiadáshoz, műfordításhoz
- 5. Támogatott, tűrt, tiltott fantasztikus írók, művek, fordítók
- 6. A kiadott műfordítások jellegzetességei
- 7. Miért tanulságos számunkra?
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- Az EMT-kompetenciamodell és a képesítőfordítások lektori javításainak, megjegyzéseinek és kérdéseinek tanulságai a szakfordítói kompetenciák fejlesztéséhez – Veresné Valentinyi Klára –
- MŰHELY A FORDÍTÓI KOMPETENCIÁRÓL
- Attitűdvizsgálatok a fordítói kompetenciáról: hallgatók, oktatók és gyakorló tolmácsok nézőpontjai – Lesznyák Márta1 – Bakti Mária2 –
- A terminológiai kompetencia a fordítóképzésben. Egy intézményközi projekt tanulságai – Seidl-Péch Olívia1 – Kóbor Márta2 – Sermann Eszter3 –
- A technológiai kompetencia fejlesztése: előnyök és kockázatok – Ugrin Zsuzsanna –
- 1. Bevezetés
- 2. Instrumentális/technológiai kompetencia: modellek és transzverzalitás
- 3. Fordítástechnológia a fordítóképzésben
- 4. A CAT előnyei mondat alatti szinten
- 5. A CAT-használat kockázatai mondat feletti szinten
- 6. Megoldásjavaslatok egyéni és képzési szinten
- 7. Összegzés és kitekintés
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- GYAKORLATI MEGOLDÁSOK A FORDÍTÁS ÉS TERMINOLÓGIA TERÜLETÉN – 150 ÉVES AZ ÁLLAMI FORDÍTÓSZOLGÁLAT
- Az OFFI Zrt. tevékenységének és terminológiai projektjeinek bemutatása – Tamás Dóra Mária –
- A jogszabályfordítás sajátosságai – az Alaptörvény francia fordítása – Pablényi Magdolna –
- A szerb, valamint a horvát jogi és közigazgatási terminológia megfeleltetési problémáiról – Guelmino Szilvia –
- Az Alaptörvény német nyelvű fordításának gyakorlati jellegű kihívásairól – Pöschl Dániel –
- Szerkesztési útmutató a Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus írott tanulmányainak elkészítéséhez, „A MANYE Kongresszusok Előadásai” sorozatban történő megjelentetéshez
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 067 0
Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében? Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero