Arisztotelész

Az égbolt

2 Mozgás (kinészisz) – Arisztotelésznél ez gyakran mindenfajta változás összefoglaló megjelölésének tűnik; olykor azonban Arisztotelész a tágabban vett „változás” (metabolé) egy fajtájaként határozza meg: minden olyan változás „mozgás”, amely „valamely alapul szolgálóból (hüpokeimenon) valamely alapul szolgálóba történik” (Fizika V 1, 225a34–b3; V 4, 228a30–32, Metafizika I 9, 991a11; vö. Fizika V 1, 224b35 skk). Az előbbi, tágabb értelemben „mozgásnak” számít a változás mind a négy Arisztotelész által megkülönböztetett fajtája: (1) a szubsztanciális változás, azaz keletkezés és pusztulás, (2) a mennyiségi változás, azaz növekedés és csökkenés, (3) a minőségváltozás vagy „mássá levés” (alloiószisz) és (4) a helyváltoztatás (phora – vö. Kategóriák 15a13 skk, Fizika III 1, 200b32–201a16); az utóbbi, szűkebb értelemben azonban a keletkezés és a pusztulás nem tartozik a „mozgás” fajtái közé (Fizika V 1, 225a34–b3; V 2, 226a23–b8); lásd alább, IV 3, 310a24 skk.

Tartalomjegyzék

Az Égbolt
Impresszum
chevron_rightAz égbolt
- chevron_rightI. könyv
- chevron_rightII. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
  - 13. fejezet
  - 14. fejezet
- chevron_rightIII. könyv
- chevron_rightIV. könyv
- Utószó Az égbolthoz
- Az égbolt ábrái
chevron_rightA világrend
- chevron_rightA világrend
- Utószó A világrendhez
chevron_rightArisztotelész–művek és -szöveghelyek
- A fennmaradt arisztotelészi korpuszon kívüli művek
Szójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Ókortudomány Filozófia

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero