Arisztotelész

Az égbolt


3 Szimplikiosz (8.6–8) szerint „nagyságok” alatt az idő, a hely, a mozgás, valamint a vonalak és a felszínek értendők, testtel és nagysággal az élőlények rendelkeznek, amelyek nem csupán testek, hanem lelkük is van (Szimplikiosz, 6.35–7.1; Oresme 3a). A természet tudománya foglalkozik az élőlények princípiumaival is, vagyis a lélekkel és az élőlények testével (Szimplikiosz hozzáteszi a testtel rendelkezők princípiumait is, az anyagot, a formát és a mozgást – 7.1–2). Az arisztotelészi tudományfelosztásban a lélek tudománya a természet tudományának részét alkotja.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave