Arisztotelész

Az égbolt

162 Ebben a rövid fejezetben Arisztotelész vázolja a csillagmozgások bizonyos törvényszerűségeit. A legkülső szféra mozgásától függ minden csillag mozgása. Arisztotelész azt kívánja megmagyarázni, hogy a csillagok/bolygók megfigyelt sebessége (amelyet az állócsillagok szférájához viszonyítunk) annál nagyobbnak tűnik, mennél közelebb van a mindenség középpontjához, vagyis a Földhöz. A Szaturnusz a leglassabb, a Hold pedig a leggyorsabb (Szimplikiosz, 471.17–18). Bármilyen különbség is legyen a sebességek tekintetében, a mozgást nem lehet kényszerű mozgásnak tekinteni. Mindegyik égitest körpályán mozog, a körmozgásnak pedig nincs ellentettje. Elders (229) és Easterling („Homocentric spheres in the de caelo”, Phronesis [1961], 138–153) amellett érvel, hogy az elmélet a homocentrikus szférák elméletétől eltérően és Platón Timaioszához hasonlóan bolygónként csak egy nyugatról keletre történő mozgásról beszél.

Tartalomjegyzék

Az Égbolt
Impresszum
chevron_rightAz égbolt
- chevron_rightI. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
- chevron_rightII. könyv
- chevron_rightIII. könyv
- chevron_rightIV. könyv
- Utószó Az égbolthoz
- Az égbolt ábrái
chevron_rightA világrend
- chevron_rightA világrend
- Utószó A világrendhez
chevron_rightArisztotelész–művek és -szöveghelyek
- A fennmaradt arisztotelészi korpuszon kívüli művek
Szójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Ókortudomány Filozófia

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero