Arisztotelész

Az égbolt

365 A lélek repüléséhez vö. R. M. Jones: „Posidonius and the Flight of the mind”, Classical Philology 21 (1926), 97–113; E. R. Dodds: The Greeks and the Irrational. Berkeley (Calif.), The University of California Press, 1951, 135–78; C. Colpe: „Die ’Himmelreise der Seele’ als philosophie- und religionsgeshichtliches Problem”, in U. Bianchi (szerk.): The Origins of Gnosticism. Leiden, Brill, 1967, 85–104; H. Koller: „Jenseitsreise der Philosophen”, Asiatische Studien 27 (1973), 35–57; és különösen A.-J. Festugière: Le dieu cosmique. Paris, Société d’Édition ’Les Belles Lettres’, 1951, 441–459, kül. 444 skk. A motívum szinte egyidős a görög filozófia történetével (lásd Parmenidész, 28 B1 DK), de különösen népszerű a késő hellenisztikus, kora római korban: lásd Philón: De opificione mundi 69–71; De aeternitate mundi 63k; De specialibus legibus 36 skk; a Corpus Hermeticum V 5-ben; Türoszi Maximosznál XI 10; XVI 6; vö. kül. Seneca: Quaestiones naturales I præf., 7–13. Sejtésem szerint a téma Arisztotelész A filozófiáról c. művéből származik, és benne Arisztotelész hasonlóan formálja át Platón Phaidroszbeli képét (246a skk), mint teszi azt a Barlang-hasonlattal (Platón: Állam VII 514a skk; vö. Arisztotelész: A filozófiáról fr. 13a RUW), vagy a Nap-hasonlattal (Állam VI 506d skk, vö. Arisztotelész: A lélek III 5).

Tartalomjegyzék

Az Égbolt
Impresszum
chevron_rightAz égbolt
- chevron_rightI. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
- chevron_rightII. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
  - 13. fejezet
  - 14. fejezet
- chevron_rightIII. könyv
- chevron_rightIV. könyv
- Utószó Az égbolthoz
- Az égbolt ábrái
chevron_rightA világrend
- chevron_rightA világrend
- Utószó A világrendhez
chevron_rightArisztotelész–művek és -szöveghelyek
- A fennmaradt arisztotelészi korpuszon kívüli művek
Szójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Ókortudomány Filozófia

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero