Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


1441 Anaitiósz. Vö. Plutarkhosz, A sztoikusok önellentmondásairól 1045C: Khrüszipposz, miközben a szigorú determinizmust védelmezte, bizonyos filozófusokkal találta szemben magát, akik a lélek irányítóképességében „egy bizonyos váratlanul fellépő mozgást” (epeleusztiké tisz kinészisz) tételeztek annak a „Buridán szamara” típusú probléma megoldására, hogy miként képes valaki, akit két „megkülönböztethetetlen” dolog (például két azonosnak látszó pénzérme, lásd 58B jegyzetét) közötti választás elé állítanak, választani közöttük. Ezek a filozófusok azért vezették be a „szuperveniens mentális mozgást”, mert – mint állították – „semmilyen ok nem vezet bennünket inkább az egyik lehetőség felé, mint a másik felé”. Khrüszipposz válaszában azt bizonygatta, hogy az ember késztetését ilyen körülmények között igenis okozza valami, még ha ez az ok rejtve marad is tudatunk előtt. Érvelése szerint az olyan események is, melyeket tévesen igazán spontánnak tekintünk, például azt, hogy melyik oldalával fölfelé esik a kocka, teljességgel meghatározottak olyan oksági tényezők által, amelyek részint magának a kockának a tulajdonságai, részint pedig a külső körülményekhez tartoznak. Khrüszipposz itteni vitapartnereit gyakran epikureusoknak vélik, a „szuperveniens mentális mozgást” pedig azonosítják az „elhajlással” (vö. a 20. fejezetet). Mindkét feltételezés kétséges. Plutarkhosz nyelvhasználata itt nem idézi az epikureusokat, és arról sem tudunk, hogy a probléma, melyet e filozófusok fölvetnek, érdekelte volna az epikureusokat. Az Akadémia filozófusai ígéretesebb jelöltek. Az akadémikusok közismerten előszeretettel bírálták a sztoikus determinizmust, és szembesítették a sztoikusokat a „megkülönböztethetetlen” dolgokkal kapcsolatos problémákkal. Ha ez így van, akkor az álláspont, mely ellen Khrüszipposz felveszi a harcot, nem valamelyik iskola hivatalos tanítása, hanem egy probléma és megoldás, amit az akadémikusok azért vázoltak föl, hogy borsot törjenek a sztoikusok orra alá.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave