Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


1777 Kontextus: a sztoikus szenvedélyelmélet doxográfiai ismertetése. A „helyes érzelem” (eupatheia) szakkifejezést egy forrásunk sem tulajdonítja kifejezetten Khrüszipposznak; Sztobaiosz és Cicero (A legfőbb jóról és rosszról 3) doxográfiájában egyáltalán nem is szerepel. Plutarkhosz viszont helyesli, hogy az örömöt, kívánást és óvatosságot a sztoikusok „helyes érzelemnek” és nem „érzelemmentességnek” (apatheia) nevezik (Az erkölcsi erényről 449B). A Tusculumi előadásokban (4.12–14) Cicero is részletesen ismerteti e tanítást. Még ha hagyományozott formájában nem köthető is bizonyíthatóan Khrüszipposzhoz, az óvatosság khrüszipposzi tárgyalása mindenképpen megelőlegezi az elméletet (SVF 3.175; vö. SVF 3.432–442). Mivel a késztetés minden cselekvés előfeltétele, a bölcsnek pedig minden késztetését bölcs belátás jellemzi (Sztobaiosz 2.69,1), a bölcs késztetéseit mindig valamely helyes érzelemnek kellene kísérnie. Ha azonban Sztobaiosznak az örömre és az óvatosságra vonatkozó állításaiból (2.69,1) indulunk ki, akkor úgy tűnik, hogy a helyes érzelmek nem állandó és szükségszerű velejárói a bölcs cselekedeteinek. Diogenész Laertiosz 7.94 szerint a helyes érzelmek „melléktermékei” (epigennémata) az erénynek. Az, hogy a fájdalomnak nincsen megfelelője a helyes érzelmek között, annak tudható be, hogy a bölcs életében soha semmilyen rossz nincsen jelen (vö. Cicero, Tusculumi előadások 4.14). Az elmélet további elemzését adja Inwood [547], 173–175.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave